Fogaskerekek minden méretben

Az adai Zupčanik fémmegmunkáló cég egyedi és kis sorozatú pótalkatrészeket gyárt hajtóművekhez, építőipari és mezőgazdasági gépekhez, valamint járművekhez. A cég jelenleg mintegy 30 foglalkoztatottal és több mint 80 szerszámgéppel igyekszik eleget tenni a megrendelők igényeinek. A hazai és külföldi piacra gyártanak fogas-, lánc- és csigakereteket, külső és belső fogazatú gyűrűket, egyenes, ferde és ívelt fogú kúpkerekeket, tengelyeket és fogasléceket, valamint vállalják a bolygó- és hajtóművek javítását, illetve készítenek élelmiszer-ipari gépalkatrészeket is.

A Zupčanikot 1983-ban id. Gordos Károly alapította a régió első fémforgácsolással és fogaskerék-gyártással foglalkozó magáncégeként. A családi vállalkozás irányítását 15 éve vették át iker fiai, ifj. Gordos Károly és Sándor. Az elmúlt évtizedekben a cég fejlesztése a nehézségek ellenére is töretlenül zajlott és zajlik napjainkban, amihez hozzájárul a Prosperitati Alapítvány pályázati támogatása is. Ifj. Gordos Károly cégtulajdonos és igazgató elmondta, hogy a támogatásnak köszönhetően a Zupčanik versenyképességének növelése érdekében megkezdték egy új gyártócsarnok kiépítését az ipari zónában Adán. Kiemelte, hogy a mostani sok kis műhelyből így egy nagy gyártócsarnokba költözhetnek, ahol sokkal hatékonyabban szervezhetik meg a termelést és növelhetik a gyártási kapacitást.

– A cégünknek ez volt az első pályázata, és sikeresen megnyertük. Korábban nem pályáztunk sem a Prosperitati Alapítványnál, sem máshol támogatásért, de ezt megelőzően a szüleink sem kértek, és nem is kaptak támogatást – magyarázta ifj. Gordos Károly. – A Prosperitati Alapítványnál a nagyberuházások között pályáztunk az új gyártócsarnok és raktárépület kiépítésére. Ez 2400 négyzetméteres gyártócsarnok lesz, ahova teljes egészében átköltöztethetjük a cégünket.

A beruházás 600 000 euróba kerül, amelynek 35 százalékát teszi ki a Prosperitati Alapítvány vissza nem térítendő támogatása, valamint 25 százalékát az önrész és 40 százalékát a kamattámogatásos bankkölcsön. Január elején kezdtünk bele a beruházásba az adai ipari zónában. Egyelőre az alap kiásása és kibetonozása történt meg. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont szünetelünk a munkálatokkal, amit azonnal folytatunk, amint azt a körülmények lehetővé teszik. A terveink szerint májusra vagy júniusra szeretnénk a gyártócsarnokot befejezni, vagyis akkorra a helyére kerül a vaskonstrukció és a szendvicspanel. Őszre tervezzük a műhelyt átköltöztetni az új gyártócsarnokba. Jelenleg az önerőt kell felhasználnunk, ez folyamatban van. Reméljük, március folyamán leigazolhatjuk, hogy megcsináltuk az önrészt, utána kérhetjük a Prosperitati Alapítványtól a támogatást, majd következhet a bankkölcsön felhasználása. Az új gyártócsarnok építését már két-három évvel ezelőtt eldöntöttük a testvéremmel, Gordos Sándorral. Elhatároztuk, hogy mindenképpen belevágunk és megcsináljuk, mert benne látjuk a további fejlődés lehetőséget. Azzal, hogy megkaptuk az alapítvány támogatását, egy évre lerövidült a gyártócsarnok felépítése. Ez önerőből biztosan beletelt volna öt-nyolc évbe, de akkor is megcsináltuk volna. Most viszont elmondhatjuk, hogy öt évvel előrébb vagyunk. A támogatásért cserébe felvállaltuk, hogy 20 embert alkalmazunk. Nincs kikötve a pályázatban, hogy milyen végzettségűek legyenek az új dolgozók, de értelemszerűen nekünk a termelésbe kellenek szakemberek, mégpedig szakmunkások, és a cég vezetésébe mérnökök, munkavezetők – közölte az igazgató, aki megjegyezte, hogy korábban is követték a pályázati lehetőségeket, de mindig akadt valamilyen gond, ami miatt nem pályázhattak, valami miatt mindig kilógtak a sorból. Elmondta, hogy kicsinek nagyok voltak, nagynak kicsik. A Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázat volt az első, ahol beleillettek a célközönségbe.

– A beruházás zöldmezős beruházásnak számít, mert ahova a gyártócsarnokot építjük, az szántóföld volt. Mi a kezdetektől úgy képzeltük el és terveztük meg az építkezést, hogy fázisokra bontottuk. Az első fázisba építjük a gyártócsarnokot és a raktárt. A második fázisban terveztük az irodaépület kiépítését. A Prosperitati Alapítvány pályázatán csak a gyártócsarnokra és raktárra pályáztunk. Az irodaépületet teljesen önerőből, saját beruházásként valósítjuk meg. Az elképzelésünk szerint a gyártócsarnok bővíthető, ha erre szükségünk lesz. Nagyon remélem, hogy idővel oda jutunk, hogy szükségünk legyen a bővítésre – nyilatkozta ifj. Gordos Károly.

A Gordos testvérek nagy reményeket fűznek az épülő gyártócsarnokhoz, amely a versenyképesség növelését és a fejlődés lehetőségét jelenti számukra. A cég jelenlegi telephelyén ugyanis még a rendelkezésükre álló gyártási kapacitást sem tudják kihasználni a helyszűke és egyéb gondok miatt, fejlesztésre pedig egyáltalán nincs lehetőségük.

– A cég telephelye valamikor a szüleink családi háza volt, innen indult a vállalkozás. Itt helyszűkében vagyunk, nincsenek lehetőségeink további fejlesztésekre, mert egyszerűen nem férünk el. Nem tudok új embereket alkalmazni, mert nincs irodám, székem, ahova leültethetném, hogy dolgozzon. Sok olyan gépünk van, amit az itteni körülmények között nem tudtunk beüzemelni a helyszűke vagy a villanyáram miatt, illetve nem tudjuk ezeket egy időben használni, emiatt új gépeket sem tudunk beállítani. Sajnos, a jelenlegi helyen némelyik csarnokunk majdnem beázik, és különböző más problémák is jelentkeznek, amelyek az ipari zónában már nem lesznek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a dolgozóknak modern, a nyugati életszínvonalnak megfelelő munkakörülményeket biztosítsunk. Ez jelenleg nagy gondot okoz a helyszűke miatt, de bízok abban, hogy az új gyártócsarnokban olyan munkafeltételek lesznek, ami sokkal jobb, gyorsabb és precízebb munkavégzésre ad majd lehetőséget, és még több embernek. Továbbá a meglévő gépeinket majd egyszerre tudjuk használni, és beüzemelhetjük azokat is, amelyek már tizen-egynéhány éve itt állnak, de ezt nem tudtuk megtenni az idő- és a helyszűke vagy a rossz körülmények miatt. Ha ezeket a gépeket üzembe helyezzük, akkor a kapacitásunk jelentősen növekedni fog. Az új gyártócsarnokban egész más munkaszervezést tudunk megvalósítani. Azzal, hogy több embert tudunk alkalmazni, hogy segítsenek a cég vezetésében és irányításban is. Remélem, hogy ezzel nekünk is több szabad időnk lesz, amelyet cégünk társadalmi szerepvállalására fordíthatunk, köztük rendezvények és programok támogatására, amivel a közösséget tudnánk segíteni és előbbre vinni. Többek között mi is szeretnénk valamilyen módon bekapcsolódni a középiskolások ösztöndíjprogramjába – közölte a Zupčanik igazgatója.

Ifj. Gordos Károly büszkén mesélte, hogy öccsével 15 évvel ezelőtt 21 éves korukban vették át a cég irányítását, amit azóta sikeresen vezetnek. Ritka dolognak nevezte, hogy két testvér eredményesen együttműködjön, de nekik ez sikerült. Megjegyezte, hogy köztük is vannak nézeteltérések, mert egyes dolgokat másként látnak, de ezen felülemelkednek, hiszen azonos célok vezérlik őket: a cég fejlesztése és a színvonalas munkavégzés. Kiemelte, hogy nemcsak ők számítanak fiatalnak a cégben, hanem a dolgozók többsége, akik nem akarnak külföldre vándorolni, hanem a szülőföldön szeretnének maradni, és a cég ehhez szeretné biztosítani az anyagi hátteret. Elmondta, hogy a munkások egyharmada fiatal, egyharmada a középkorosztályhoz tartozik 40–45 éves korig, illetve vannak az idősebb szakemberek, akik már régóta a cégnél dolgoznak. Közülük Palatinus Lászlót emelte ki, aki már a kezdetektől, vagyis 35 éve a Zupčanik dolgozója.

– Egyedi pótalkatrészeket gyártunk. Azt szoktam mondani, hogy mi hiánypótló cég vagyunk, mert többnyire a fogaskerekek mellett olyan munkákat szoktunk elvégezni, amit mások nem tudnak, nem akarnak vagy nem éri meg nekik. Sok esetben apró, kis munkákról van szó, vagy éppen nagyméretű, illetve bonyolult alkatrészről, amit más nem kíván elkészíteni. A legtöbb termékünket szerbiai megrendelőknek gyártjuk. Ezenkívül vannak termékeink, amiket a cégünk szállít külföldre, ez a forgalmunk 10–15 százalékát teszi ki. Viszont fontosnak tartom megemlíteni, hogy dolgozunk azoknak a nagy külföldi cégeknek, amelyeknek van leányvállalata Szerbiában. Ezeknek a leányvállalatoknak gyártunk alkatrészeket, amelyeket ők beépítenek gépekbe, majd azokat külföldre szállítják – mesélte ifj. Gordos Károly. – Nagyon sok megrendelőnek nagyon sok mindent gyártunk. Kezdve a mezőgazdasági gépek különböző alkatrészeitől, a nagyobb traktorok sebváltó alkatrészein át egészen az építőipari gépek, köztük a homlokrakodók, buldózerek, dömperek bolygóműveibe fogaskerekeket és egyéb tartozékokat. Vagy egyszerűen az egészet elkészítjük házastól, mindenestől, újat csinálunk a régi, összetört alkatrészek alapján. Gyártunk bányáknak, vízerőműveknek, hőerőműveknek különböző alkatrészeket, illetve a templomtoronyban a harangszerkezethez fogaskerekeket is. Nagyon sok alkatrészt készítünk Old-timer motorbiciklikbe, autókba és traktorokba. A legkisebb legyártott fogaskerekünk 2-3 mm átmérőjű 0,2 modulos fogaskerék volt, ami egy drónba került. A legnagyobb fogaskerekünk 7,5 méter átmérőjű fogaskerék, ami színházi forgószínpad forgatására szolgál Angliában. Most van folyamatban az eddigi legnehezebb alkatrészünk elkészítése.

Ez egy 7 tonnás fogasléc lesz. Továbbá folyik egy 36 modulos fogaskerék legyártása. Ez az alkatrész egy szénbányába kerül, mégpedig a balkáni régió legnagyobb és legnehezebb kotrógépébe, ami 660 tonna súlyú és Bosznia-Hercegovinában található. Ez egy nagy méretű darabnak számít, hiszen a fogaskeréknek 8 centiméteres fogai vannak. A cégünk történetében az eddigi legnagyobb kihívást jelentő alkatrész legyártása szintén most folyik. Ez egy helikopter gázturbinás hajtóművének a reduktora lesz. Ez 240 lóerős gázturbina motor, 40 ezres fordulaton pörög, amit 500-as fordulatra kell lelassítanunk a helikopter propellerjeinek a forgatásához. Ez nagyon érdekes munka, mert a behajtó fogaskerekünk 1,5 modulos fogaskerék, ami azt jelenti, hogy 3 milliméter magas fogak vannak rajta, és ezen kell átvinni 40 ezres fordulaton a 240 lóerőt – közölte az igazgató, aki hozzátette: szinte a világ minden részébe jutott már az alkatrészeikből. Kiemelte, hogy gyártottak Olaszországba személyszállító mozdonyokba teljes hajtóműveket, az amerikai Detroiba globoid csigafogaskereket és alkatrészeket a New York-i metróhoz, az afrikai Kongóban vízerőmű-tartozékokat, sőt készítettek alkatrészeket Japánban a Haribo gumicukorka-gyárba és Dubaiba tengerjáró hajókhoz. Ifj. Gordos Károly büszkén újságolta, hogy az 50 köbcentiméteres versenymotorok kategóriában az európai bajnokságban versenyző szerbiai csapatoknak készítenek különböző egyedi alkatrészeket. A szabadkaiakból álló csapatnak ezekkel a motorokkal legutóbb a negyedik helyet sikerült megszerezni az európai bajnokságon.

A Zupčanik fémmegmunkáló cég jövőjét illetően ifj. Gordos Károlynak mindössze egy nagy célja van, amit úgy fogalmazott meg, hogy nyugodt élet. Eszerint a cél az, hogy eljussanak odáig, hogy a cég prosperáljon és mindenki elégedett legyen. A cégtulajdonos a termeléssel és a legyártott termékekkel, a dolgozók pedig a bérükkel és a munkakörülményekkel.