Az Újvidéki Művészeti Akadémia harmadéves színinövendékei a rendező ötleteit és a saját ötleteiket bátran megvalósítva mutatták be Jerome David Salinger botrányos-kultikus regényét, a Zabhegyezőt az Újvidéki Színház kistermében. A szombat esti sikeres bemutató után tanáraikkal, Hernyák Györggyel és Táborosi Margarétával beszélgettünk a bemutatóról, a diákok vizsgaelőadásáról, a Zabhegyezőről, amelyet Lénárd Róbert alkalmazott színpadra és rendezte.
Táborosi Margaréta tanársegéd elmondta, hogy ez a bemutató a legjobb, ami történhetett a diákokkal a harmadéven, és hogy a Pestről visszatérésük után és a félév kezdése közötti szünetet ily módon hasznosan töltötték. Lénárd Róbert több fordításból válogatta össze a szöveget és adaptálta, a díszlet, a jelmez, a mozgás, a zene pedig a rendező és a diákok munkája során véglegesült.
Piros sapkában Lénárd Róbert, a darab dramaturgja és rendezője Hernyák György és Táborosi Margaréta színinövendékeivel (Lénárd Róbert felvétele)
A fiatalok az egyetemen eddig tanultakat, a mozgást is, az énekeket is ügyesen beépítették a darabba. Margaréta véleménye szerint, aki egyébként kiváló koreográfus-rendező, ez a darab azért tett jót a diákoknak, mert a korosztályukhoz közel álló generációról szól, nagyon közel álló témát vet föl. Minimalista eszközök felhasználásával sikerült kifejezni a mondanivalót, így iskolákban és bárhol máshol fel tudnak majd lépni.
– Örülök, hogy a harmadéves színinövendékek Lénárd Róberttal, az Újvidéki Színház hivatalos rendezőjével dolgoztak, vele szinte egy generációnak számítanak és jól ismerik egymást– mondta az osztályvezető Hernyák György, akinek rendezésében számos sikeres produkciót láthattak a vajdasági színházkedvelők is.
A tanár úr fontosnak tartja azt, hogy rajta kívül a növendékek eddig hét-nyolc rendezővel együtt dolgoztak, beleszámítva Táborosi Margarétát, a tanyaszínházas rendezőket, valamint a pesti munkában részvevőket. Hernyák György a harmadévet afféle vízválasztónak nevezte. A színész általában akkor dönti el: színész akar lenni, vagy elhagyja a hivatást. Vagy nem hagyja el, de nem igazán lesz belőle színész. Az osztályvezető tanár reméli, a harmadik év arra szolgál számukra, hogy továbblépjenek ebben a hivatásban, amely egyben életforma is.
Nézőként meggyőződhettünk róla, hogy a fizikailag is igen igényes, dinamikus produkcióban frissességgel, de már szakmai biztonsággal alakított a szabadkai Búbos Dávid és Nyári Ákos, a bácskertesiDienes Blanka, a palicsi Verebes Andrea és az újvidéki Hajdú Sára és a kishegyesi Kőműves Noémi. Hernyák tanár úrhangsúlyozta: most, amikor huszonévesek, ilyenkor kell bevetni magukat a hullámok közé és megtanulni kiúszni, vagy lemerülni. Majd valamikor, amikor a szakmájukat befejezik, levegőt vesznek.
Táborosi Margaréta szerint nagyon jó annak tudatában lenni, hogy Lénárd Róbert, az Újvidéki Színház művészeti vezetője figyelemmel kíséri a harmadéves növendékek munkáját, és lehetőséget ad nekik a közönség előtti megmutatkozásra. Ezt Táborosi Margaréta a „kifelé utak felvillantása, tervezése” szempontjából tartja fontosnak.
Nézőként reméljük, hogy a Zabhegyező igényes, strapabíró gárdája Vajdaság-szerte egyre többet és egyre nagyobb sikerrel lép föl a (fiatal) közönség és a szakmabeliek nagy örömére.
