2024. április 26., péntek

Az alagutak harcosai

Az újvidéki városi gerillaharcosok a péterváradi vár katakombáit járják

Az UGRIP csoport elnevezése öt betűből áll, amely a szervezet céljait szemlélteti: városi gerillaharcosoknak nevezik magukat, akik a péterváradi erődítmény fennmaradásáért küzdenek.

Kutatók és harcosok is egyben, akik kétkezi munkával és folyamatos ismeretszerzéssel védik az erődítményt. Gerillaharcosok, mert munkájuk mindeddig nem részesült állami és intézményes támogatásban. Harcosoknak nevezik magukat, mert a giccs és a hulladék ellen védik e kulturális örökséget.

Leon Šurbanović, a csoportosulás vezetője gyerekkora óta az erődítmény felfedezésén munkálkodik. 2000-ben kezdte el Újvidékhez és a péterváradi várhoz fűződő kutatásait. Az UGRIP csoport alapjait egy projektum hozta létre 2002-ben, amikor riportalanyunk egy internetes virtuális térkép elkészítéséhez fogott hozzá. Ebből fejlődött ki a péterváradi vár, mint kulturális örökség kutatásához és fennmaradásához fűződő tevékenység, amely 2015 óta viseli az UGRIP elnevezést.

GERILLAHARCOSOK ÉS IDEGENVEZETŐK

– A felelős intézmények segítsége nélkül, önként tevékenykedünk a péterváradi vár szanációján, helyreállításán és rehabilitációján, valamint népszerűsítésén. Elsősorban az erődítmény alsó szintjével, vagyis az alagutak, folyosók, katakombák kutatásával és karbantartásával foglalkozunk. Azonban a vár környékét is igyekszünk rendben tartani – mondta Leon Šurbanović.

Óriási hulladékra bukkantak (Dávid Csilla felvétele)

Óriási hulladékra bukkantak (Dávid Csilla felvétele)

Egyesületünk jelenleg több mint 2500 tagot számlál, ez a szám viszont folyamatosan nő. Olyan kutatók, szakemberek, egyetemi tanárok is csatlakoztak a kezdeményezéshez, akik szívügyüknek tekintik a vár sorsát.

Hetente egy alkalommal szervezünk akciót, amelynek során mintegy ötven, hatvan tag gyűlik össze a péterváradi vár alatt. 2015 óta több mint 180 tonnányi hulladéktól szabadítottuk meg az alagutakat. Megtisztítottuk a szellőzőrendszereket és a folyosókat, visszaraktuk a téglákat, amelyek kihullottak…

Azért tesszük mindezt, mert úgy gondoljuk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, miközben az erődítmény a szemünk előtt megy tönkre napról napra. A terepen és a kutatások során megszerzett tudást a lehető legjobb célért igyekszünk felhasználni. Nem a pénz és az érdek motivál bennünket.

Fontosnak tartjuk, hogy az itt élő polgárok megismerjék városuk történetét, gyökereiket, erősítve ezáltal az idegenforgalmi lehetőségeket. A karbantartáson kívül idegenvezetéssel is foglalkozunk, amelynek során igyekszünk átadni mindazt a pozitív energiát, amellyel e történelmi kincs rendelkezik.

GYÜLEKEZŐHELY A MÉLYBEN

– A péterváradi vár még a 18. században elveszítette eredeti funkcióját. Az igen összetett védelmi rendszernek később egészen más rendeltetése lett. Börtönné, kínzókamrákká, raktárakká, istállókká, fegyverkészítő műhellyé alakult át az idők során. Az ötvenes évektől különféle csoportosulások találkozóhelyeként is szolgált, bűnözők gyülekezőhelyévé vált. A nyolcvanas években főként a drogfüggők találkahelyévé, később pedig a hajléktalanok menedékévé váltak az alagutak.

Sajnos jelenleg is rengeteg illegális lakója van a péterváradi vár folyosóinak, termeinek. Számos, a földalatti részben működtetett alkotóműhely pedig csupán a város és az intézmények hanyagsága és tudatlansága miatt vált jogszerűvé. Az évek során sok értékes tárgynak, bronzajtónak, márványtáblának is nyoma veszett. Minderről pontos adataink is vannak, a tettesek felderítését azonban az illetékesekre bízzuk – hangsúlyozta Leon Šurbanović.

ÚJ TÉNYEK

A vár földalatti, mintegy 20 km hosszú labirintusokból álló védelmi rendszere egyedülálló. A világon az egyik legnagyobb ilyen védelmi rendszer éppen a mi péterváradi várunk alatt van. Ez a harmadik olyan létesítmény a világon, amely a legjobban megőrzött. Olyan összetett hálózatot és védelmi létesítményt képez, amely nélkül nem valósulhatott volna meg egykor a vár védelme.

– A terepi munka során rájöttünk arra, hogy az ötvenes évektől máig senki sem végzett valódi kutatásokat. Sikerült elérnünk, hogy a nemzetközi archívumokban található adatokat összegezzük.

Kutatásaink során kiderült az, hogy az eddig létező térkép nem tükrözi a valóságot. Egy évig tartott a saját térképünk elkészítése. A szakszerű mérések során fény derült arra, hogy összesen nyolc emelet, mintegy 27 szint és több mint 30 km hosszú folyosó található a vár alatt. Az eddigi ismeretek szerint pedig csupán 16 km hosszú alagutat és négy emeletet jegyeztek fel.

Egy, az 1688. évből származó dokumentum alapján kiderült, hogy a péterváradi vár építése valójában ebben az évben vette kezdetét. A hivatalos adatok alapján pedig 1692-ben kezdték el építeni az erődítményt – tudtuk meg Leon Šurbanovićtól.

KIÚT A LABIRINTUSBÓL

– A földalatti akciók során számos olyan tárgyra bukkantunk, amelyekről pontosan meghatározható, hogy mikor, melyik évtizedben kerültek az alagutakba. Effélék a megvilágításhoz használatos különféle tárgyak, öngyújtók és régi elemlámpák. Üvegek, lövedékek, mumifikálódott állatok mellett több mint száz darab fehér gombot is találtunk a folyosókban, amelyek arról tanúskodnak, hogy egykor valaki útjelzőként használta azokat. Köztudott, ugyanis, hogy nem kevés a számuk azoknak, akik a vár labirintusaiban hiába keresték a kiutat.

A terepi akciók során számos olyan tárgyat találtunk, amelyek a kutatásaink részét képezik. Mindezekből idén májusban kiállítást szervezünk. Mindemellett nyitottak vagyunk a múzeumokkal és intézményekkel való együttműködésre, a tárgyakat nem kezeljük saját tulajdonként.

Gyakran megkérdezik tőlem, hogy megtaláltuk-e már a vár alatt rejtőző hírhedt kincseket, értéktárgyakat. Ilyenkor mindig azt felelem, hogy számomra a tudás, amit a kutatással szereztem, a legértékesebb kincs.