2024. április 26., péntek
KMKF-ÜLÉS

Szijjártó: a határon túli magyar közösségek álláspontja határozza meg a kormány nemzetpolitikáját

A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j)  (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b-j) (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.
A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek, erőforrásként tekintenek rájuk, továbbá ha meg kell védeni őket, akkor a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell - sorolta Szijjártó Péter

Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok

Kövér László, a Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pénteki budapesti plenáris ülésén kitért arra: a posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők - úgy tűnik - napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok.
Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki folyamatosan egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös lélektani és politikai felismerésében gyökerezik, hogy "mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek - sem nyugati, sem keleti barátainknak - a cselédei".