2024. április 26., péntek
FEBRUÁR 4. – RÁKELLENES VILÁGNAP

A rák nem vár

Pár nappal ezelőtt, 34 éves korában elhunyt Koller Katalin. A gyönyörű fiatal nő három nyelven beszélt, zongorázott, énekelt és kiválóan táncolt. Egész életében kiemelkedő teljesítményt nyújtott tanulásban, sportban, művészetekben, és 2007-ben ő lett Miss Hungary. Haláláig semmit nem tudtam Koller Katalinról, a rák miatt olvastam róla először.

Katát kétszer is elküldték az orvosok, először akkor, amikor 29 éves korában csomót talált a mellében, de az orvos semmit nem látott az ultrahangon, ráadásul a lányt túl fiatalnak nyilvánította ehhez a betegséghez. Amikor megjelent a karfájdalom, az orvos azt mondta: valószínűleg megrántotta a karját tánc közben. Egyik orvos sem gyanakodott rosszindulatú daganatra. Később további tünetek jelentkeztek nála, és a tünetek összessége végül a háziorvosa számára vált gyanússá – igaz, ekkor már tapintható csomók voltak Kata szervezetében, a további vizsgálatok pedig kiderítették, hogy a lánynak a mellében, a nyirokrendszerében, a májában is daganat van, és a tüdejében, csontjaiban is áttétek keletkeztek. Koller Katalin ekkor már 4-es stádiumú rákban szenvedett. A rák nem várt.

Családomban és ismeretségi körömben tízen haltak meg kezel(het)etlen, rákos betegségben – voltak, akik félték, voltak, akik hívták a halált. Másik négy ismerősömet meggyógyították az orvosok. A betegek sokszor vakon tapogatóznak az egészségügyi rendszerben, és a mázlifaktor meg az időtényező is komoly szerepet játszik a gyógyulásukban. Olykor bizony azzal szembesülnek: ha nem Szerbiában élnének vagy sok pénzük lenne, nagyobb eséllyel vennék fel a harcot a gyilkos kórral.

Európában a diagnózis felállításától számított öt éven belül a páciensek kétharmada küzdi le a betegséget, míg Szerbiában csak a betegek egyharmada éli túl ezt az időszakot – ez azt jelenti, hogy ha a hazai egészségügyi rendszer hatékonyabban működne, húszezer helyett tízezer beteg halna meg rákban. Szerbiában későn állítják fel a diagnózist és sokat kell várni a terápia megkezdésére is. Nálunk évente nagyjából 33 ezer páciensnél diagnosztizálnak rákot, közülük minden másodiknak sugárkezelésre van szüksége. Az újonnan diagnosztizált betegek fele azért hal meg, mert a kevés sugárkészülék miatt nem jutnak időben kezeléshez.

Dr. Draško Karađinović, az Orvosok a Korrupció Ellen nevű szervezet koordinátora szerint a radioterápiás készülékek hiánya mellett a lesújtó halálozási adatokért nagyban okolható az egészségügyben tapasztalt korrupció is, szerinte ugyanis a műtét vagy a diagnózis felállítása után ideális esetben 3–5 héten belül meg kellene kezdeni a sugárkezelést, de ez az időszak nálunk sokkal több – és főleg azok kénytelenek hosszú ideig várni erre, akiknek nincs pénzük a hivatalos várólista kijátszására. A betegeknek közel a fele az ellátórendszer kapujában hal meg azért, mert hónapok telhetnek el a panaszok megjelenése és a diagnosztizálás, illetve a diagnosztizálás és a terápia között, így sokszor mire a beteg „sorra kerül” a rendszerben, már nem lehet rajta segíteni: őket a várólista küldi a halálba, mert a rák nem vár.

Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter tavaly szeptemberben azt ígérte, hogy az év elején hat új korszerű sugárkészüléket adnak át a kórházaknak, így nem lesz több sugárterápiás várólista, a nemrégiben megalakult Korrupcióellenes Bizottság pedig azt is kivizsgálja: szabályosak-e a várólisták. Mindkét intézkedés borzasztóan fontos, mert a rákban elhunytak arányát tekintve Magyarország és Szerbia – osztott első hellyel – az európai lista éllovasa, ráadásul míg Nyugat-Európában csökken a rákos megbetegedések száma, addig mifelénk ez a tendencia növekvő. A legszomorúbb az, hogy az áldozatok egyharmada élhetne, ha időben megkapná a megfelelő terápiát.

Koller Katalin valószínűleg időben elment az orvoshoz. Biztos vagyok benne, hogy szűrővizsgálatokra is járt. Az egyéni felelősség itt kezdődik, és ez az, ami mindannyiunkon számon kérhető. De ha már valaki ott van az orvosi rendelőben, akkor attól függetlenül kell időben megfelelő orvosi ellátáshoz jutnia, hogy mennyire talpraesett vagy dörzsölt, hol él, milyen kapcsolatokkal rendelkezik vagy mennyi pénze van.