A jegyzéken, amelyről az olvasható le, hogy a világ 141 országában hogyan alakult az egy főre jutó vagyon 1995 és 2014 között, a térségből ott van Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia is, ám Szerbiát hiába keresnénk. A B92 hírportál az okokat firtatta a Világbank szerbiai irodájánál, ahol azt válaszolták, hogy a jelentés kidolgozásakor nem álltak rendelkezésre bizonyos szerbiai adatok. Úgy fogalmaztak, hogy a „critical natural capital” (CNC), azaz a kritikus természeti tőke szintjének adatairól van szó.
A jelentés szerint egyébként az utóbbi két évtizedben a globális vagyon jelentősen nőtt, ám több mint 20 országban a fejenkénti átlag különböző jövedelmi osztályokban stagnált vagy csökkent. A 2014. évi adatok szerint az európai és közép-ázsiai régió országaiban birtokolták a világ gazdagságának 27 százalékát, ezen belül is a leggazdagabbak a nyugat-európai államok polgárai voltak. 2014-ben a nyugat-európai országok tudhatták magukénak a regionális vagyon nem kevesebb mint 83 százalékát a következő megoszlás szerint: Németország 19, Franciaország 14, Nagy-Britannia 13, Orosz Föderáció 9 százalék. A fennmaradt 8 százalék a kelet-európai és közép-ázsiai országok kezében volt.
Szerbia közvetlen szomszédai közül Horvátország a lakosonkénti 147 545 dolláros átlaggal a 28. helyet foglalja el az európai és közép-ázsiai országok régiójában. A szerbiai sajtó megjegyzi, hogy ez jóval alatta van a térség átlagának, ami 368 233 dollár. Csupán egy hellyel előzi meg a horvátokat Lengyelország 154.932 dollárral, Szlovénia pedig a sokkal előkelőbb, 16. pozícióra kapaszkodott fel 351.776 dollárral.
Érdekes, hogy a lakosonkénti legnagyobb arányú, 274 százalékos gyarapodást Bosznia-Hercegovinában jegyezték, elsősorban az emberi tőke gyors növekedésének, valamint annak köszönhetően, hogy a vizsgált időszak kezdete, 1995 után fokozatosan kilábalt a háborús körülmények miatti súlyos helyzetből. Az európai és közép-ázsiai régió 43 országa közül Bosznia-Hercegovina a 41. helyet foglalja el az egy főre jutó 40 486 dollárral. Mögötte a térségben már csak Moldávia és Kirgizisztán van.
A nemzetek vagyoni helyzetének alakulását bemutató jelentés egyesíti a természeti (erdők, ásványok) és az emberi tőkére (jövedelemre), valamint a termelési tőkére (épületekre, infrastruktúrára) stb. vonatkozó adatokat és a nettó külföldi vagyon alakulásának mutatóit.
„A Világbank egyre nagyobb erőfeszítéssel igyekszik segíteni az országoknak abban, hogy többet és hatékonyabban fektessenek be saját emberi erőforrásaikba. Nem létezhet fenntartható és megbízható fejlődés, ha nem az emberi tőkét tekintjük a népek gazdagsága legfontosabb komponensének” – fogalmazott Jim Yong Kim, a nemzetközi pénzintézet elnöke.
