2024. április 26., péntek

Kölcsönös tisztelet és gazdasági fejlődés

Ezeknek a céloknak a megfogalmazásával ért véget az Erdoğan–Vučić–Izetbegović hármas találkozó Isztambulban – A várható eredmények: új autóutak és török–szerb gazdasági kooperáció

A regionális együttműködés, a beruházások, a gazdasági kapcsolatok erősítése, Szerbia és Bosznia-Hercegovina kapcsolata képezte  az alapját annak a háromoldalú megbeszélésnek, amelyet Isztambulban tartott Recep Tayyip Erdoğan török államfő Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Bakir Izetbegovićtyal, a boszniai hármas elnökség bosnyák tagjával. Vučić beszámolója szerint  nyílt és kellemes beszélgetés zajlott, melyen egyetértettek abban, hogy bármi is történjen, a béke és a stabilitás megőrzése az elsődleges cél.

Regionális és globális jellegű kérdéseket is megvitattak, s szerinte sikerült Szerbia és Törökország együttműködését még jobban elmélyíteni, hiszen a két állam ma igen jó viszonyban van – húzta alá a megbeszélést követő nyilatkozatában. Meggyőződésének adott hangot, hogy ennek a jó viszonynak a pozitív hatásait máris érezni lehet Szerbiában: az árucsere-forgalom a két ország között meghaladja az évi egymilliárd eurót, s a várakozások szerint tovább növekszik. Erdoğan támogatását kulcsfontosságúnak nevezte, mint közölte, ha a török államfő egy adott országra azt mondja, hogy barátinak számít, azonnal kedvező légkört teremt a beruházásokhoz.

A hármasban töltött délutáni eszmecserét megelőzően a szerb köztársasági elnököt Erdoğan külön is fogadta, az elnöki palota előtt várta be Vučićot, majd kezdetét vette a kettejük közötti megbeszélés. Ennek egyik fő témája az infrastrukturális projektumok kivitelezése volt.

A politikai elemzők a találkozókat mégis inkább annak a török kezdeményezésnek tudják be, mely stabilizálni szeretné a viszonyokat a Nyugat-Balkánon, közelebb kívánja egymáshoz hozni a szerb és a bosznia-hercegovinai álláspontokat. Aleksandar Vučić Isztambulban maga is elismerte: rendkívül fontos megbeszéléseket folytat Törökország Balkán-politikájáról és arról, hogyan lehetne intenzívebbé tenni a kapcsolatokat Belgrád és Szarajevó között. Mint közölte, ezeken a találkozókon elhangoztak a szerb álláspontok, de megfogalmazódtak a bosnyák és a török érdekek is. Beszámolója szerint jutott elegendő ideje arra is, hogy Izetbegovićtyal beszélgessen. A daytoni békeszerződés betartását kérte a bosnyák politikustól, és megjegyezte, ahogy Szerbia tiszteletben tartja a boszniai területi integritást, úgy elvárja, hogy a boszniai szerbek is biztonságban érezzék magukat, s a bosnyák fél is tartsa tiszteletben az ottani Szerb Köztársaságot, mely a daytoni megállapodás eredményeként jött létre. Meggyőződésének adott hangot, hogy sikerülni fog tartós egyensúlyt és békét szavatolni a térségben.

TÖRTÉNELMI FONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEK

Izetbegović a találkozó után Vučićnak arra a kijelentésére helyezte a hangsúlyt, melyben a régió egyensúlyáról szólt, és aláhúzta: Szerbia soha többé nem állja az útját Bosznia-Hercegovina fejlődésének. Szerinte ezekne a szavaknak óriási a jelentőségük, így a tegnapi találkozó eredményei történelmi fontosságúak lehetnek. Azt mondta, Törökország segíteni fog egy körkörös autóútnak a kiépítésében Szarajevó–Zenica–Tuzla–Brčko–Bijeljina–Belgrád–Požega–Višegrad–Szarajevó útvonalon. A közszolgálati televíziónak nyilatkozva Vučić is beszámolt arról, hogy az autóutak építése volt az egyik jelentős témája az egyeztetéseknek, s nyáron újabb megbeszélésen pontosítják majd az erre vonatkozó terveket. Szó esett a Bratunac–Ljubovija-hídról is, melynek a szerbiai oldala elkészült, a boszniai azonban még nem. Izetbegović ígéretet tett arra, hogy sürgős intézkedéseket tesznek a nyugat-szerbiai és kelet-boszniai gazdaság szempontjából jelentős híd befejezésére.

A szerb államfő előző este egyébként Mesut Toprak török befektetővel, a Tay Group tulajdonosával is tárgyalt, aki 2500 munkahelyet teremtő, 35 millió eurós beruházást tervez Kraljevóban, textiliparral, idegenforgalommal foglalkoznának az új létesítményekben.

MARHAHÚSEXPORT TÖRÖKORSZÁGBA

Kevesebb, mint egy év alatt immár harmadik alkalommal találkozott a török és a szerb államfő. Tavaly júliusban Vučić látogatott Isztambulba a Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferenciára, majd októberben Erdoğan járt Belgrádban és Novi Pazarban. Elemzők szerint a tegnapi trilaterális találkozót Erdoğan arra használta ki, hogy a bosnyák vezetőt rábírja a Szerbiával való szorosabb együttműködésre, Törökország számára ugyanis a stabilitás garantálja igazán gazdasági érdekeinek a megvalósítását a Balkánon. Szerbia és Törökország a közelmúltban több mint húsz államközi szerződést írt alá. Rasim Ljajić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter ma Ankarába látogat, ahol újabb államközi szerződéseket köt Nihat Zeybekçi török gazdasági miniszterrel. Szabadkereskedelmi megállapodást és a beruházások serkentéséről és védelméről szóló megállapodást köt a két ország, s azokat a parlamenteknek is ratifikálniuk kell még az alkalmazás megkezdése előtt. Szerbiának először lesz alkalma vámmentesen a török piacra szállítani meghatározott mennyiségű marhahúst, nyers és feldolgozott napraforgóolajat, napraforgómagot és pékipari termékeket. A fagyasztott gyümölcs és zöldség kiszállítható mennyiségére vonatkozó kvótákat is a kétszeresére növelik a megállapodás értelmében. Ljajić a tervek szerint találkozik Mehmet Şimşek kormányfőhelyettessel és Ömer Çelik európai integrációs tárcavezetővel is.

ELFOGADHATATLAN ÉS PÉLDÁTLAN

Nem mindenki örült az Isztambulban létrejött hármas találkozónak. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke példa nélkülinek nevezte azt, hogy ilyen megbeszélésre a boszniai hármas elnökségnek csak az egyik tagját hívják meg, ráadásul azt a tagot, amelyik nem soros elnöke ennek az államvezetői szervnek. Mindez káros hatást fejt ki Bosznia jövőjére, egy nem létező dimenziót jelenít meg – értékelte Dodik, majd hozzátette, hogy Bakir Izetbegović, aki mindig Bosznia védelmezőjének állítja be magát, éppen az efféle magatartással igazolja azt, hogy fittyet hány a boszniai intézményrendszerre, ezáltal magának az államnak a létezésére is. Törökországnak túlságosan nagy a befolyása a régióban, állapította meg, s ez a találkozó csak a szóban forgó befolyás további erősítését szolgálja. Dodik elfogadhatatlannak nevezte, hogy az elnökség bosnyák tagját Bosznia-Hercegovina egyedüli képviselőjeként kezelik.