A december végén végzett közvélemény-kutatás szerint, ha ma írnának ki népszavazást az EU-csatlakozás támogatásáról, a lakosság 52 százaléka szavazna igennel – jelentette be az Európa-integrációs minisztérium. A Szerbia polgárainak Európa-orientáltságát vizsgáló kutatásból kiderül az is, hogy a lakosság 24 százaléka nem kíván az EU tagja lenni, 12 százalékuk nem is venne részt a népszavazáson, mert tart attól, hogy mit hoz az EU-tagság.
Az Eurobarométernek, az Európai Unió központi statisztikai szolgálatának előírásai alapján végzett közvélemény-kutatásában 1050 személy vett részt. A megkérdezettek jelentős hányada támogatja a reformokat, sőt 65 százalékuk szerint reformok nélkül Szerbia nem lehet tagja az európai közösségnek. Véleményük szerint a reformokra a lakosság életminőségének javítása miatt is szükség van, hogy jobb és rendezettebb legyen az ország.
A megkérdezettek mintegy 24 százaléka tudta, hogy 2000 óta Szerbia a legtöbb vissza nem térítendő támogatást éppen az Európai Uniótól kapta, ám nagyon sokan úgy érzik, hogy a legnagyobb támogatás Oroszországból, illetve Kínából jön, sőt a negyedik helyen Japán áll. A válaszokat összehasonlítva az egy évvel korábbi közvélemény-kutatással, amelyet 2016 decemberében végeztek, kiderül, hogy két százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik az EU-t nevezték meg Szerbia legnagyobb támogatójának, és egy százalékkal csökkent azok száma, akik Oroszországot nevezték ennek.
Az Európa-integrációs minisztérium közleményéből kiderül, hogy az Európai Uniótól, illetve a tagállamaitól Szerbia 2000-től 2016-ig 4,31 milliárd euró vissza nem térítendő összeget kapott az ország fejlesztésére, vagyis az Európai Bizottság 2,96 milliárd eurót, Németország 357,51 millió eurót, Svédország 232,41 millió eurót és Olaszország 191,49 millió eurót adományozott.
Mint a miniszteri közleményben kiemelik, nő azoknak az aránya, akik pozitívan vélekednek az Európai Unió hallatán, vagyis egyre többen kötik a jobb és magasabb életszínvonalat, a jólétet, az utazást az EU fogalmához, méghozzá 18 százalékuk, majdnem kétszer annyian, mint az egy évvel korábbi közvélemény-kutatás során, amikor csupán 10 százalékuk nyilatkozott ekképpen.
A Belgrád–Priština-párbeszéd lefolytatása és a viszonyok rendezése esetében a megkérdezettek 56 százaléka gondolja azt, hogy erre szükség van anélkül is, hogy az EU követelné a két féltől. Így a közvélemény-kutatásban résztvevők több mint a fele támogatja a kormány hozzáállását abban, hogy tárgyaljon Prištinával annak érdekében, hogy tartós megállapodásra jussanak.
A szinte mindenre kiterjedő kérdőivből látszik, hogy a megkérdezettek 15 százaléka az egészségügyi reformokat, 15 százalékuk a korrupció felszámolását, 14 százalékuk az igazságszolgáltatás reformját, 10 százalékuk az oktatási rendszert tartja a legfontosabbnak, ami kihat az életminőségükre. Kilenc százalékuk a fogyasztóvédelmet, illetve a mezőgazdaságot, 5 százalékuk a környezetvédelmet és 5 százalékuk az emberi jogokat nevezte meg a legfontosabb tényezők egyikeként.
A közvélemény-kutatásban résztvevők 19 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-tagság nagyobb lehetőségeket kínál a foglalkoztatásra, 15 százalékuk úgy érzi, hogy jobb jövőt kínál a fiataloknak, 15 százalékuk a korlátok nélküli utazási lehetőségét látja a tagságban és 13 százalékuk gondolja azt, hogy az EU-közösségbe való belépés rendezettebb országot eredményez.
