2024. április 26., péntek

Eldobjuk a dinárt?

Az év elején jelentette be elnökünk, hogy az ország államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 57 százalékára csökkent. Ez pedig valóban a Maastrichtban megállapított szint alatt van. Egyben azt jelenti, hogy országunk nem tartozik többé a nagymértékben eladósodott országok közé. Az államadósság GDP-arányosan a 60 százalékos szint alá csökkentésével egyben az euró bevezetéséhez szükséges egyik feltételt is teljesítettük. Az egyéb mutatószámaink is viszonylag jók: a költségvetési hiány nem haladja meg az előírt 3 százalékot, az infláció is alacsony. Szakmai körökben ismét felmerült az euró bevezetésének lehetősége. A feltételek teljesítése ellenére sem tudnánk „legálisan” bevezetni a közös európai pénzt, mert ahhoz tagság is szükségeltetik. Ugyanakkor az sem lenne példa nélküli, ha a tagságot megelőzően vezetnénk be. Gondoljunk csak Montenegró esetére, ahol évek óta ez a hivatalos fizetőeszköz, pedig nem is tagállam.

A jelek szerint Bulgária is hamarosan az euróövezet tagja lesz. A gazdaságilag nála sokkal erősebb Magyarország viszont az EU által előírt feltételeknél szigorúbb kritériumokat szabott meg saját maga számára. Az egyik ilyen, hogy a csatlakozás előtt az országnak előbb el kell érnie az eurózóna egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Ezt a szintet sem Szerbia, sem anyaországunk nem tudja elérni valószínűleg évtizedek alatt sem. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy ország gazdasága lehet sikeres viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel is, de arra is van példa, hogy egy nemzetgazdaság lehet sikertelen a valutaunióban akkor is, ha eléri az eurózóna gazdasági teljesítményének 90 vagy akár 100 százalékát is. A balti államokban például az egy főre jutó GDP jelentősen elmarad az EU-átlagtól. Mégis dinamikusan fejlődnek az eurózónában, ahogyan Szlovákia is. Ugyanakkor Csehország vagy Lengyelország jó példa arra, hogy a saját fizetőeszköz megtartásával is lehet gyors tempóban felzárkózni. Magyarország és Szlovénia példája is jelzi, hogy sem az euró, sem a saját deviza megtartása önmagában még nem garantálja a gyors fejlődést.

NEM AZ EURÓ A GYÓGYÍR

Azt látjuk, hogy azoknak az országoknak, amelyek sokszor saját devizával is egyensúlyhiánnyal és növekedési problémákkal küzdöttek, a közös pénz sem hozta el a megváltást. Egyes esetekben a valutaunión belül az euró „védőernyője” miatt a piac nem kényszerítette ki a strukturális változásokat és a versenyképességi problémák megoldását. Röviden összegezve azt mondhatjuk, sokkal fontosabb, hogy a gazdaság milyen irányba halad, mint az, hogy milyen szinten van a teljesítménye. Egy egységes valuta ugyanakkor sok előnnyel jár. Kiküszöböli az árfolyam-ingadozást és az átváltási költségeket, megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet. A közös fizetőeszközt a (most még) 28 tagállamból 19 vezette be, és csaknem 400 millió ember használja napi fizetőeszközként. A bevezetésének kritériumai közül fontos, hogy a költségvetési 3 százalék alatt legyen, az államadósság pedig a GDP 60 százaléka alatt. Ha ezt sikerül teljesíteni, még két évet kell előszobázni az európai árfolyam-mechanizmusban. A kritériumokat számos közgazdász bírálja. Az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez ugyanis olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra.

2021-BEN LESZ BOLGÁR EURÓ

Ha már hasonlítani kellene magunkat valakihez, az EU-tagországok közül Bulgária helyzete mutat némi azonosságot. Az uniós vezetők egy részét aggodalommal tölti el, hogy a közösség egyik legszegényebb és egyben legkorruptabb országa ott van az euróövezet előszobájában. Tény azonban, hogy a kritériumoknak jobban eleget tesz, mint néhány olyan állam, mely az övezethez tartozik. A legkevésbé eladósodott EU-tagállamok egyike. Úgy fest, Bulgária júniusig csatlakozik az euró előszobájának tekinthető ERM–2 árfolyamrendszerhez. Ezt a bolgár pénzügyminiszter is bejelentette az év elején. Az ország ma már olyan pénzügyi mutatószámokkal és igen erős gazdasági fundamentumokkal rendelkezik, amelyek alapján megfelel az euróövezeti tagság feltételeinek. A költségvetés bevételi oldala meghaladja a kiadásokét, az infláció alacsony és ellenőrzött, az államadósság GDP-arányosan alacsony szinten van. Az előírások szerint az euróövezeti belépés előtt legalább két évig kötelező ERM–2 árfolyamrendszerben egy csatlakozni kívánó ország fizetőeszköze plusz-mínusz 15 százalékkal ingadozhat az ország és az EU pénzügyi hatóságai által közösen megállapított sávban. Ezt követően a csatlakozást az euróövezet valamennyi tagállamának, az Európai Központi Banknak (EKB) és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A bolgár kormány már élénken egyeztet, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az ERM–2-csatlakozásról nem születik végleges döntés egészen addig, amíg az övezet legerősebb államában, Németországban nem alakul meg az új kormány. A bolgárok már évekkel ezelőtt célul tűzték ki az övezethez csatlakozást. Ennek pluszlendületet adhat, hogy decemberben felvetették, az euró bevezetésére készülő tagállamok további EU-pénzekhez juthatnak a reformok végrehajtására.