Egy lépéssel gyorsabb
Egy sakkszimultánon, melyet Aljechin adott, történt a következő érdekes eset Argentínában. Játék közben egyik temperamentumos ellenfele nagy örömmel felkiáltott: „Mester, háromlépéses mattot jelentek be önnek!” Erre Aljechin mosolyogva válaszolt: „Ne izgassa fel magát túlságosan, bemattolom én magát két lépésben!”
Két lépést egyszerre
A 16. sakkolimpián a Bulgária–Lengyelország meccsen már az ötödik óra végén járt a küzdelem. Az ellenfelek elmélyültek a gondolkodásban. Tringov bolgár nagymester az egyik lépésén fél órát gondolkodott, majd előretolta a gyalogját. Ezután megindította a másik sakkórát, és rögtön lépett a futóval! „Nagymester úr! – kiáltott fel meglepetten Silva ellenfele. – Hát én mikor fogok lépni?”
Hibás ajánlat
Messzi 1903-ban dr. Emaunel Lasker világbajnok Bostonban tartott sakkszimultánt. Egyik ellenfele teljesen vesztett állásban összeszedte a bátorságát, és meglepte Laskert döntetlenajánlattal. Laskernek nagyon megtetszett ellenfele magabiztossága, és elfogadta az ajánlatot. Ez után a váratlanul kiharcolt döntetlen után a magabiztos sakkozó sajnálkozott: „Ej, miért nem ajánlottam fel, hogy adja fel a partit?”
Megtartotta szavát
Arnold Denker amerikai sakkmester az 1971-es, hollandiai Wijk aan Zee-i versenyen az utolsó helyen végzett. A következő évi verseny előtt a szervezőknek levelet írt, amelyben az állt, hogy ismét szívesen venne részt a versenyen, megígérve, hogy ezúttal az első lesz. A szervezők teljesítették a kívánságát, meghívták ismét a versenyre, és a megnyitón mindenki előtt felolvasták a levelét. Megkezdődött a sorszámok kihúzása, és Denker az 1-es számot húzta ki! Nagy örömmel kiáltotta: „Hát tessék, látják, hogy megtartottam a szavam!” De az ő első helyezése ennyi volt, ugyanis a verseny végén ismét az utolsó lett.
Láthatatlan veszteség
Egy vendégszereplés alkalmából Salo Flohr sakkszimultánt adott rendkívül nehéz körülmények között. Sok táblán hiányoztak különböző sakkfigurák, és ezeket felváltották papírdarabkákkal, cigarettákkal, gombokkal és ehhez hasonló tárgyakkal. A játék hevében a nagymester megkérdezte az egyik ellenfelét: „Mi történt az én királynőmmel?” „Én az ön királynőjét már régen levettem a tábláról – válaszolt az ellenfele –, az egy gomb volt!” „Ah – sóhajtott fel Flohr –, gomb. Annak én nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, mert elfelejtettem, mennyit ér a táblán.”
A mi sakk-klubunk Euwe-je
Hágából Amszterdamba utazott vonaton dr. Max Euwe exvilágbajnok. A vagonban sakkozók is voltak, és egyikük egészen véletlenül nem másnak, mint Euwe-nek, felajánlotta, hogy játsszanak néhány sakkpartit, elütve ezzel az utazási időt. És így folytatta: „Kötelességem magának megemlíteni, hogy egymás után háromszor nyertem meg a bajnokságát a sakk-klubomnak.” A meccs addig tartott, ameddig a vonat meg nem érkezett Amszterdamba. Euwe nullára verte a sakkbajnokot. Míg a csomagjait szedte össze, a vesztes nem győzött magyarázkodni: „Én hogy kikapjak egy véletlenül kiválasztott utastól! Pont velem esik meg ilyen, akit így neveznek: a mi sakk-klubunk Euwe-je!”
Stein megjegyzése
Fuks mester 1965-ben Jerevánban a világbajnok Petroszjan elleni partijában elfogadta a döntetlenajánlatot abban a helyzetben, amikor fölényesen állt. Stein nagymester megkérdezte Fuksot, miért nem folytatta a játékot, amikor sokkal jobb helyzetben volt. „Bárki ellen folytattam volna a játékot, és játszottam volna nyerésre, de nem a világbajnok ellen!” – jött a válasz: „Téved ebben! A világbajnok ellen ilyen állás nem alakul ki mindennap!” – szögezte le Stein.
