Még több pénzre számíthatnak az új év kezdetétől a Juncker-program iránt érdeklődők. Az Európai Bizottság elnökéről, Jean-Claude Junckerről elnevezett kezdeményezés (hivatalosan az Európai Stratégiai Beruházási Alap, vagyis az EFSI) célja az uniós, de főként az euróövezeti gazdaság megerősítése, fellendítése (különböző beruházásokkal), új álláshelyek létesítése és a munkanélküliség csökkentése.
Az EFSI-t 2015-ben hirdették meg három évre, hogy 315 milliárd eurónyi befektetést mozgasson meg a gazdaságban. A programot – az EU-tagok és az Európai Parlament (EP) döntése értelmében – azonban nemrég 2020-ig meghosszabbították. Ám nemcsak a működési időtartama változik meg, hanem a tőkeereje is. A „pénzeszsák” eredetileg meghatározott méretét ugyanis megváltoztatják, hogy az átszabás eredményeként ezentúl már legalább 500 milliárd euró férjen bele.
A cél a következő: még több uniós pénzből olyan beruházások, fejlesztések támogatása, amelyeknek a finanszírozásába (haszon reményében) a magánszektor is beszáll. A várható befektetéseknek elsősorban az EU szegényebb régióit, a fiatalok munkába állását, a versenyképességet, a kutatás-fejlesztést, a digitális ipart, a fenntartható közlekedést, továbbá a környezet és a klíma védelmét kell szolgálniuk. A versenyképesebb és erősebb uniós ipar megteremtésének fontosságára Juncker is felhívta a figyelmet a szövetség állapotát értékelő szeptemberi beszédében.
A hosszabbítás, vagyis a beruházási keretösszeg növelése által olyan innovatív, ám igen nagy kockázatú programok is pénzhez juthatnak, amelyek finanszírozása (jelenleg) szinte megoldhatatlan. Ezenkívül új szektorokat is bevonnak a kezdeményezésbe, de támogatásra számíthatnak olyan kezdő vállalkozások is, amelyek befektetésekre készülnek.
Az utóbbi években az EU-ban folyamatos volt ugyan a gazdasági növekedés, és javultak a befektetési feltételek is, ám ezek mértéke még mindig alacsonyabb a 2008-as válság előtti időszakhoz képest. Brüsszelben ezért arra számítanak, hogy a kibővített és hatékonyabb pénzügyi alappal sikerül nagyobb kedvet csinálni a beruházásokhoz, s javítani az uniós gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait.
Brüsszel szerint eddig már több mint 255 milliárd eurót sikerült mozgósítani az EFSI által. Az összeg segítségével megvalósított beruházásokból pedig mintegy félmillió kis- és középvállalkozás profitálhat. Az uniós illetékesek különösen fontosnak tartják azt, hogy az intézkedéscsomagnak köszönhetően új munkahelyek tömkelege létesült, és valamelyest sikerült csökkenteni a régiók közötti egyenlőtlenségeket, fejlődésbeli különbségeket is.
Az új szabályok szintén kedveznek a kevésbé fejlett térségek támogatásának. Az Európai Fejlesztési Bank ráadásul lehetőséget kapott arra, hogy a kisebb programok kiválasztását és ellenőrzését rábízza a tagállamok illetékes pénzintézeteire. Az utóbbiakkal szemben ugyanakkor elvárás, hogy tanácsadással is segítsék az EFSI-pénzek felhasználására készülőket.
