Washington arra kéri Izraelt, visszafogottan lelkesedjen hivatalos reagálásában arra, hogy az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, és azt tervezi, hogy oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból.
Mindezt az amerikai külügyminisztérium egy névtelenséget kérő tisztségviselője fedte fel, a Reuters hírügynökségnek bepillantást engedve egy iratba.
"Megértem, hogy Önök nyilvánosan üdvözlik a hírt, de azt kérem, hogy legyenek tartózkodóak hivatalos válaszukban" - áll a december 6-i keltezésű iratban. A kérés indoklásaként az szerepel, hogy mind a Közel-Keleten, mind másutt ellenállás várható a döntéssel szemben.
"Jelenleg is mérlegeljük, hogy milyen hatású lesz a bejelentés a külföldön lévő amerikaiakra és amerikai létesítményekre nézve" - áll az iratban.
Az amerikai külügyminisztérium egyelőre nem fűzött kommentárt a hírügynökségi értesüléshez.
Az európai látogatáson tartózkodó Rex Tillerson külügyminiszter csütörtökön Bécsben kijelentette, hogy Jeruzsálem elismerésével kapcsolatos döntésével Donald Trump elnök "az amerikai nép akaratának engedelmeskedett".
Sebastian Kurz német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Tillerson az amerikai kongresszus által a jeruzsálemi nagykövetségről 1995-ben elfogadott törvényre hivatkozott, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy költöztesse Tel-Avivban működő nagykövetséget Jeruzsálembe, "Izrael állam fővárosába".
"Az elnök semmi mást nem tett, mint megvalósította az 1995-ös törvényt" - így a külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Washington azt szeretné, ha Izrael és a palesztinok békeszerződésről tárgyalnának.
"Amerikai törvényről és amerikai döntésről van szó, és minden országnak joga van eldöntenie, mi legyen az izraeli nagykövetségével" - tette hozzá Tillerson.
Az 1995. évi törvény kötelező érvényű az amerikai kormányzat számára. Egy klauzula azonban lehetővé teszi az amerikai elnökök számára, hogy fél évre elhalasszák a hatályba lépését. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama rendszeresen alkalmazták a klauzulát, sőt Donald Trump is megtette már - bárakarata ellenére -, 2017 júniusában.
Míg amerikai források jelezték, hogy az amerikai külügyminiszter időt kért, hogy a bejelentés előtt hatékonyan megerősíthessék az amerikai nagykövetségek védelmét, csütörtökön már teljes támogatásáról biztosította az elnököt - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.
Sebastian Kurz, a leendő osztrák kancellár az európai diplomáciához hasonlóan óvott "a térség helyzetének további eszkalálódásától".
