2024. április 26., péntek

Katonai parádéval ünnepelték Románia nemzeti ünnepét

Sepsiszentgyörgyön ismét felvonult az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista párt

Mintegy 3500 katona, 350 csapatszállító és harci jármű, 50 katonai repülő és helikopter részvételével rendeztek ma minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádét Bukarestben az 1918-as – Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója, Románia nemzeti ünnepe alkalmából.

Az ünnepségen Bulgária, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, a Moldovai Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna díszegységeinek mintegy háromszáz katonája is felvonult a nemrég felújított bukaresti diadalív alatt.

Az 1922-ben emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő emlékműnél, illetve az ahhoz vezető sugárút mentén több ezres közönség sereglett össze, nemcsak a fővárosból: a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) például többtucatnyi autóbusszal szállíttatta a bukaresti ünnepségre vidéki szervezeteinek tagjait.

A díszemelvény az idén is a bukaresti „politikai társbérletre” jellemző feszültséget tükrözte: miután tavaly a jobboldali Klaus Iohannis államfő meg sem hívta őket, az idén az elnöki meghívást elutasítva maradt távol a tribüntől a szociálliberális kormánykoalíció két pártelnöke, Liviu Dragnea képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök. Elfogadta viszont a meghívást és Iohannis oldalán nézte végig a katonai parádét Mihai Tudose szociáldemokrata miniszterelnök.

A Székelyföldön az idén sem maradt el a helyi lakosságot provokáló felvonulás. Sepsiszentgyörgyön az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista párt más megyékből érkezett tagjai már negyedik alkalommal csatlakoztak rá a helyi románság rendezvényére, meghatározva annak a hangulatát – írta a Maszol.ro. A mintegy 70 fős csoport rendőri és csendőri kísérettel vonult az ortodox katedrális elé, ahol csatlakoztak az ünneplőkhöz, több méternyire lemaradva vonultak az ünneplő helybéliek mögött. A felvonulók román nemzeti zászlót és az Új Jobboldal jelképét lobogtatva vonultak végig a városközpontban, és hangosan skandálták, hogy „Hargita és Kovászna Román föld”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó” „Románia nemzetállam”, „Börtönbe az autonómiával” és „Nagyrománia a régi határok között”, illetve énekeltek hazafias énekeket – számolt be az incidens nélkül lezajlott eseményről a romániai magyar portál.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december 1-jét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához való csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni.

Az EMNP szerint a társadalmi béke biztosítéka az autonómia

Az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a román nemzeti ünnepen közzétett állásfoglalása szerint az autonómiák közjogi rendszerének a megteremtése lehet a román–magyar békés együttélés garanciája. A párt országos elnöksége által jegyzett állásfoglalás szerint Románia nemzeti ünnepe alkalmat teremt annak a tisztázására, hogy egyetlen román elöljáró sem várhatja el: az erdélyi magyar közösség ünnepeljen „Erdély elcsatolásának évfordulóján”. A párt a normalitás és békés együttélés egyik alapfeltételének tekinti, hogy a román nemzetállam hivatalos ünnepén a magyarok is tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, mely a román közösség nemzeti érzéseit sérti. Jogos elvárásnak tartotta azt is, hogy a magyar közösséget se érje támadás sem december 1-jén, sem a következő centenáriumi események kapcsán.

„A román állam legitimitását és szavahihetőségét, az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt nagyban meghatározza az, hogy Románia betartja-e a Gyulafehérvári Nyilatkozatban önként vállalt kötelezettségeket” – állapította meg az EMNP.