Szerbia végül nem került fel az Európai Unió adóparadicsomokat felsoroló, még nem véglegesített listájára – adta hírül hétfőn a Bloomberg ügynökség, amely néhány nappal ezelőtt még azt közölte, hogy Szerbia is a listán van. Arra viszont mindeddig nem derült fény, hogy milyen okból kifolyólag csúszott le hazánk a „feketelistáról”.
Mindezt alátámasztja az Európai Unió munkacsoportjának új, tegnap frissített tervezete, amely szerint a „paradicsomlistás” országok a következők: az Egyesült Arab Emírségek, Örményország, Panama, Bahrein, Jordánia, Katar, Thaiföld, Tunisz, Marokkó, Mongólia, Vietnam és Barbados.
Az előző, november 21-ei listán azonban Szerbia is helyet kapott azok között az országok között, amelyeket adóparadicsomnak minősítettek.
Az új listára – az említett korábbi tervezettől eltérően – Szerbia mellett Törökország sem került rá. A Bloomberg szerint azonban e kérdésben további kiegészítések, pontosítások várhatók a december 5-én tartandó tanácskozáson. Akkor határoznak ugyanis a végleges listáról az EU-s tagállamok képviselői. A pénzügyminiszterek találkozóján 28 tagállam képviselői döntenek arról, hogy Szerbiát és Törökországot besorolják-e azok közé az országok közé, amelyek ,,nem együttműködőek az adókérdés tekintetében”.
Az EU tagjainak véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a listán szereplő országokra kell-e kiszabni pénzügyi szankciókat vagy sem. Már csupán a jegyzékbe vétel az országok rossz hírnevét eredményezné, az európai vállalatok ugyanis nem szívesen fordulnának befektetéseikkel ezen országok irányába. Számos európai uniós ország – köztük Franciaország is – támogatja az olyan büntetőintézkedések bevezetését mint a nemzetközi finanszírozásból történő kizárás, de még nem született végleges döntés erről.
Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója a szóban forgó lista meghozatala kapcsán kijelentette, hogy a jegybank megtesz mindent az adóelkerülés, valamint a vállalatok titkolt nyereségének megakadályozása érdekében.
– A Szerbiai Nemzeti Bank mindent el fog követni annak érdekében, hogy megakadályozza a jogszabály bárminemű ,,félreértelmezési” lehetőségét. Az irreális nyereségek miatt, valamint a tőkemozgások lassulása következtében fennáll az állam, a költségvetés, valamint az állampolgárok megkárosításának a veszélye – válaszolta Jorgovanka Tabaković.
Božo Drašković belgrádi bankszakértő szerint az egykori klasszifikáció – ami alapján a besorolás történik – alapelvei meglehetősen elavultak. Az országok attól még nem válnak adóparadicsommá, ha kedvezményeket vagy állami támogatásokat adnak az ide települő külföldi vállalatoknak, mint megtörtént a kragujevaci Fiat autógyárral.
– Minden egyes befektetési alap és külföldi befektető mögött egy-egy fizikai személy áll. Ez a bankokra és az államra egyaránt vonatkozik. Ennek eltitkolása gyakran a spekuláció különböző formáira biztosít teret – mondta Božo Drašković. A cégnyilvántartási ügynökségek feladata volna, hogy feltüntessék, ki áll az offshore vállalatok mögött – tette hozzá a szakértő.
Jelenleg sajnos senki nem ellenőrzi az országon belül áramló pénzeket, valamint az adócsalás kiskapuit és a pénzmosást – mondta Borislav Borović a Független Közgazdászok Fórumának elemzője.
