2024. április 26., péntek

A kölcsönös bizalom a kulcs

A médián keresztül egyre gyakrabban értesülünk a kortárs bántalmazás különféle eseteiről. A bullying (kortárs bántalmazás) meglehetősen kényes témának számít társadalmunkban. Felmerül a kérdés, hogyan segíthetünk a fiataloknak, mikor adjunk tanácsot, továbbá hol van az a pont, ahol már külső beavatkozásra lenne szükség. A nem megfelelő reagálás súlyos következményekkel járhat, ahogyan a megelőzés elmulasztása is, az, ha tudomást sem veszünk a jelenségről.

A bullying ismétlődő, szándékos bántalmazó viselkedésforma. A szakirodalom több típusát különbözteti meg, ezek közül a legelterjedtebb az iskolai bántalmazás. Ez lehet szóbeli (verbális), illetve testi (fizikai). Az iskolai zaklatás első csoportjába tartozik a csúfolás, szóbeli fenyegetés, megfélemlítés, míg a verés, kényszerítés, a másik tulajdonának elvétele fizikai jelleget ölt. Főszereplői a zaklató és az áldozat, azonban meg kell említeni a bántalmazás szemlélőinek egész csoportját is. Az erőszakoskodó lehet egy személy vagy egy egész csoport. A fiatalok erőszakos viselkedése a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően már más felületeken is jelen van. Az elektronikus zaklatás manapság igen elterjedt problémának számít. Egyik fajtája az online kortárs bántalmazás (cyber bullying). Ez megnyilvánulhat rosszindulatú képek, videofelvételek, sértő tartalmak terjesztésében a közösségi oldalakon, továbbá a felhasználó adatlapjának feltörésében, meghamisításában, illetve megalázó sms üzenetek, e-mailek formájában és chaten zajló magánbeszélgetésekben.

Ki tehető elsősorban felelőssé a korosztályos erőszakért?

A család: 70 (38%)

Az iskola: 11 (6%)

A társadalom: 102 (55,45%)

Nem tudom: 1 (0,55%)

A zaklató fenyegető viselkedésének célja, hogy megfélemlítse áldozatát, és sérthetetlennek állítsa be magát, aki ellen az adott oktatásügyi intézmény, sőt még a rendőrség sem tehet semmit. A gyerekek, a fiatalok pedig hajlamosak huzamosabb időn, hónapokon, akár éveken keresztül is hallgatni. A bántalmazás elkerülése érdekében kulcsfontosságú a bizalmas otthoni környezet, vagyis, ha a fiatal úgy érzi, hogy félelem, szorongás nélkül beszélhet. A szülőknek folyamatosan a kölcsönös bizalom kialakításán kell dolgozniuk, így a fiatalok bármikor nyíltan beszélhetnek az iskolában történtekről. Különösen fontos, hogy az áldozat ne érezze egyedül magát, továbbá tudatosítani kell azt, hogy a szégyen és a bántalmazástól való félelem természetes érzés, valamint a kialakult helyzet nem az ő hibája. Sajnos olyan esetek is vannak, amikor már a szülői beavatkozás nem elég, és szakmai segítségre is szükség van. Az első és legfontosabb lépés, hogy a kortárs bántalmazást be kell jelenteni. Ezután pedig már a különféle intézmények feladata, hogy reagáljanak. A legtöbb iskolában névtelenül is tehetnek bejelentést a zaklatásról. Az oktatásügyi minisztérium által pontosan meghatározott szintjei vannak a kortárs bántalmazásnak. Az első két szinten az oktatásügyi intézmény saját óvintézkedések nyomán reagál az erőszakra. A harmadik szint az, amikor külső védelem bekapcsolásáról is beszélhetünk, ilyenkor már a rendőrség, a szociális központ és a bíróság is közösen lép fel az ügyben. A büntetőjog értelmében ezek az esetek már bűntettnek számítanak. Mindenképpen ki kell emelni, hogy a büntetőjogi felelősség 14 éves kortól terheli a fiatalokat. Tizennégy év alatti személyek ellen azonban nem indítható büntető eljárás, hiszen ők büntetőjogi értelemben még gyerekeknek számítanak. Ellenük családi, jogi és védőjogi intézkedések indítványozhatók.

Különösen fontos, hogy felismerjük, ha valaki bántalmazás áldozata. Ez egyáltalán nem könnyű, mégis a fiatal viselkedésében, hangulatában észlelhető változásokat a családtagok és barátok könnyebben vehetik észre. Az intézmények elsődleges feladata, hogy megelőzzék a kortárs bántalmazást, ha pedig már megtörtént, akkor megfelelő intézkedésekkel lépjenek fel ellene. Ez pedig egyaránt vonatkozik az áldozatra és a zaklatóra is. Megfelelő védelmet kell nyújtani a bántalmazottnak, azonban a zaklatóról sem szabad megfeledkezni. Az erőszakoskodónak meg kell értenie azt, hogy hibázott. Ez elengedhetetlen, hiszen a kiskorúak gyakran nincsenek is tisztában azzal, hogy viselkedésük milyen súlyos következményekkel járhat. A szociális központ különösen fontos szerepet tölt be a fiatalok védelmében, hiszen segíti azok újbóli beilleszkedését a társadalomba. A kortárs bántalmazás ellen folytatott harc tehát mindannyiunk közös feladata. A szülőktől, az iskolai vezetőségtől, az oktatásügyi intézményektől, a szociális központtól, a rendőrségtől és a bíróságtól összehangolt reagálását követel.