A transzportközösségek megalakításáról szóló törvény magába foglal minden olyan fontos korridort, amely Szerbiát az északról, délről, keletről és nyugatról érkező közlekedés középpontjába helyezi, mutatott rá Zorana Mihajlović építési és közlekedési miniszter a parlament mai ülésén. Hozzátette, a transzportközösség megalakítása mindenképpen nagy lehetőséget jelent az ország számára, hiszen a környező országok egyikének sincs ilyen jól átgondolt úthálózata.
A fenti téma mellett a parlament napirendjén három hitelszerződés: a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítésének első fázisára vonatkozó hitelszerződés, a KfW, a Frankfurt am Mein németországi város és Szerbia közötti hitelszerződés, illetve az Európai Beruházási Bank és Szerbia közötti hitelszerződés szerepelt.
A hitelszerződések kapcsán az ellenzék számos kritikát fogalmazott meg. Đorđe Vukadinović (Új Párt – Szabad Szerbiáért Mozgalom) közölte, csak akkor támogatja az új hitelek felvételét, ha azt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Egyúttal azon gyanújának adott hangot, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal kapcsán a kínai Export-Import Banktól felvett kölcsönt kedvezőbb feltételek mellett is fel tudná venni az ország.
Zorana Mihajlović erre azzal válaszolt, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal megépítésének első, a Belgrád központjától Ópázováig tartó szakaszára felvett hitel nagy, de fontos, hogy az ország belekerüljön ezáltal is a transzportútvonalak hálózatába. Kiemelte, Szerbia nem sziget, nem is viselkedhet úgy, be kell kapcsolódnia a közlekedési hálózatba. Kiemelte, nem érti, hogy az ellenzék miért állítja azt, hogy ez a vasútvonal a kínai áru szállítása miatt épül, hiszen még így is Belgrád és Szabadka között évente 24 ezer ember veszi igénybe a vasút szolgáltatásait, illetve ezen a szakaszon több millió tonna áru szállítása valósul meg. Rámutatott, igaz, hogy a kínai fél élvez majd bizonyos előnyöket, de a szerződés szerint az építkezést 49 százalékában hazai vállalkozók végzik majd.
Dragan Vesović (Dveri) is a kínai bankkal kötött hitelszerződés hátrányaira igyekezett rámutatni, mondván, csaknem 300 millió dolláros hitel felvétele után az első öt évben a kamat 63 millió dollárt tesz majd ki, amit ő kedvezőtlennek nevezett. Az Európai Beruházási Bankkal kötött hitelszerződés módosítása kapcsán pedig rákérdezett arra, miért akar Szerbia még egy hitelt felvenni, amikor a 2006-os, 2007-es és a 2008-as kölcsönöket sem használta fel.
A miniszter asszony erre válaszolva közölte, a hitelre nem számolnak fel kamatot, ugyanis ötéves visszafizetési türelmi idő lép érvénybe. A hitelre számolt kamatláb ugyanakkor 2 százalékos. Az Európai Beruházási Bank esetében arra mutatott rá, hogy ez a bank az egyedüli, amely a fel nem használt hitelekre nem számol fel járulékot.
A parlament a közvita után, még délután kettőkor többségi szavazattal megszavazta a napirenden szereplő törvényjavaslatot és hitelszerződéseket.
