Eredményes az Európai Unió (EU) és az afrikai migrációs útvonalon fekvő országok együttműködése, ezt mutatja, hogy több mint 90 százalékkal csökkent a Nigerből Líbiába érkezők száma - mondta Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Die Welt című német lapnak.
A baloldali olasz politikus a lap online kiadásában kedden ismertetett nyilatkozatában visszautasította azt a vádat, hogy a Sophia nevű tengeri mentőművelet még több embert vonz az EU-ba.
Az Észak-Afrikából Európába irányuló migrációs útvonal földközi-tengeri szakaszán bajba került emberek életének megmentése "nem +szívó hatás+, hanem kötelesség".
"Ha egy anya hajlandó a kisgyermekeivel nekivágni a viharos tengernek egy gumicsónakon, akkor +taszító hatásnak+ kell lennie, egy oknak, amiért hajlandó kockáztatni a saját életét és a gyermekei életét, hogy elmeneküljön" - mondta Federica Mogherini.
Az EU éppen ezért finanszíroz programokat a migrációs útvonal mentén elterülő vidékeken, a többi között a 2,5 milliárd euróval rendelkező európai uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (EU Emergency Trust Fund for Africa) nevű támogatási lap révén. A munka "már meghozta az első gyümölcsöket", ezt jelzi, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai alapján a 2016 tavaszán regisztrált havi 70 ezerről visszaesett 4 ezerre a Nigerből Líbiába átkelők száma, ami 90 százalékot meghaladó csökkenés - emelte ki a főképviselő.
A Földközi-tengernek is kevesebben vágnak neki, az Olaszországba érkezők száma az idén 30 százalékkal csökkent 2016-hoz képest - tette hozzá Federica Mogherini a német lapnak nyilatkozva.
Az Arte német-francia közszolgálati televízióban kedd este bemutatandó Európa művelet - Mogherini és terve című dokumentumfilm apropóján készített összeállításban a Die Welt kiemelte, hogy az uniós főképviselő szerint az uniós tagállamoknak az eddiginél sokkal többet kellene tenniük közösen a kül- és biztonságpolitikai kihívások megválaszolásáért.
A politikus a dokumentumfilmben hangsúlyozta, hogy "Európa belső és külső határain állandósult válsághelyzet van", ami választás elé állítja a tagállamokat. Dönthetnek úgy, hogy a folyamatok szemlélői maradnak, de úgy is határozhatnak, hogy a válságot megpróbálják felhasználni változások beindítására.
A legfontosabb eszköz az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződéssel létrehozott úgynevezett állandó strukturált együttműködés, amellyel a tagállamok összehangolhatják és optimalizálhatják védelmi képességeiket. Ennek révén egyszerűbb lesz továbbfejleszteni a védelmi képességeket, és uniós katonai műveletek szolgálatába állítani őket. A munka az év végén kezdődik, 40 különböző programmal. Az együttműködés révén az EU hatékonyabban tud majd fellépni önálló tényezőként, "nemzetközi biztonságpolitikai partnerként" - mondta Federica Mogherini.
