Az idén kisebb területen termett búza, mint a korábbi években, és a hozamok a csapadékjárástól függően eltérően alakultak, némely vidékeken a vártnál kevesebb kenyérnekvaló termett.
Az egyes pesszimista jóslatok ellenére a zentai Žitopromet malomipari vállalat a nyár végére szinte ugyanannyi búzát vett át a termelőktől, mint tavaly. Amint azt Predrag Đurović cégvezető elmondta, a 66 000 tonna felvásárolt és betárolt búza teljes egészében fedezni tudja a malom, a tésztagyár és a kenyérgyár egyéves nyersanyagszükségletét. A kilátások szerint jövőre is lesz elegendő kenyérnek való nyersanyag, hiszen a gazdák az előző őszhöz képest 10–15 százalékkal nagyobb területen vetettek búzát.
– Tavaly 65 000 tonna búzát dolgoztunk föl, és értékesítettünk liszt, tésztafélék meg pékáru formájában. A néhány éve elvégzett műszaki fejlesztéseknek, gépberuházásoknak köszönhetően havonta mintegy 6000 tonna búzát dolgozunk fel. A tésztagyárból havonta 600 tonna különféle tészta kerül a piacra. Ezt a termelési szintet tartani tudjuk, sőt valamennyivel idén sikerült tovább növelni a termelékenységet. A nyersanyagok és az energia árához viszonyítva immár több mint három éve alacsony szinten van a liszt ára. Az 500-as liszt nagykereskedelmi ára 23–24 dinár. Ha ezt az árat összevetjük a búza jelenlegi 18,25 dináros kilónkénti árával (áfával együtt), akkor láthatjuk, hogy mennyire kicsi a különbség. Az alapanyagok és az általunk előállított végtermék közti árrésnek 10–20 százalékkal nagyobbnak kellene lennie a jelenleginél, akkor beszélhetnénk nyereséges újratermelésről, és gondolhatnánk további újításokra, beruházásokra és bérfejlesztésre is. Annak ellenére, hogy kukoricából is kevesebb termett, soha nem voltak a jelenlegihez mérhető magas szinten az élelmiszer-tartalékok az Európai Unióban és a tengerentúl. Az árufelesleg féken tartja a gabonaárakat, pedig hasonló körülmények között, szárazság után más években jelentősebb volt a búza árának emelkedése. Persze nem kell a hazai viszonyokból kiindulni, a mi vidékünkön ugyanis az öntözhető parcellák nagysága még mindig meglehetősen kicsi, továbbra is az időjárás alakulásától függ a gabonatermés mennyisége – mondta Predrag Đurović.
