Nem tudnak semmit a hatóságok Németországban 30 ezer elutasított menedékkérő hollétéről - írta csütörtökön a Bild című lap.
A beszámoló szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) a legutóbbi teljes év végén, 2016. december 31-én 54 437 ember szerepelt a jogerősen az ország elhagyására kötelezett elutasított menedékkérők csoportjában, de közülük csak 23 617 ember részesült ellátásban. A fennmaradó 31 820 emberről semmilyen adatuk nincs a hatóságoknak.
A szövetségi belügyminisztérium a lap érdeklődésére közölte: nem lehet kizárni, hogy a nyilvántartásban távozásra kötelezett elutasított menedékkérőként szereplő emberek egy része már valóban elhagyta az országot, de ezt nem rögzítették hivatalosan és ezért nem törölték őket a regiszterből, és az is előfordulhat, hogy azért nincsenek adatok valakiről, mert eltűnt a hatóságok látóteréből.
A lap szerint az állásfoglalás azt jelenti, hogy az AZR-ben még szereplő elutasított menedékkérők közül sokan nem is tartózkodnak Németországban, vagy még az országban vannak, de ismeretlen helyen.
A jelenség nem új - tette hozzá a Bild, felidézve, hogy a kormány már 2015-ben azt válaszolta az ellenzéki Die Linke (Baloldal) parlamenti (Bundestag) frakciójának egy írásbeli kérdésére, hogy valószínűleg sok elutasított menedékkérő úgy hagyta el az országot, hogy távozásának tényét nem rögzítették a hivatalos nyilvántartásokban.
Ez "a kormány szegénységi bizonyítványa" - mondta a lapnak Ulla Jelpke, a Baloldal egyik képviselője. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak vissza kell szereznie az ellenőrzést a folyamatok felett, és megbízható adatokat kell szolgáltatnia.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölte, hogy az AZR alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016 végén. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki.
A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.
Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.
Két év alatt megduplázódott a Németországban élő menedékkérők és menekültek száma
Két év alatt megduplázódott és meghaladta a másfél milliót a Németországban élő menedékkérők és menekültek száma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint.
A külföldi állampolgárok nyilvántartása (AZR) alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016. december 31-én. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki.
A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.
A csoport nagyjából fele, 872 ezer fő rendelkezik valamilyen menedékjogi státusszal, túlnyomó többségük - 600 ezer fő - korlátozott időre. A második legnagyobb réteget 573 ezer fővel a menedékkérők teszik ki, vagyis azok az emberek, akiknek a státuszáról még nem döntött a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).
A nyilvántartásban 158 ezer elutasított menedékkérő is szerepel. Nekik alapesetben távozniuk kellene az országból, de 75 százalékuk - 118 ezer fő - egyelőre mégis maradhat, mert valamilyen okból - például betegségre vagy iskolai, szakmai képzésre hivatkozva - felfüggesztették a távozásra kötelező határozatot.
A csoport majdnem teljes egészében az ország nyugati részén vagy Berlinben lakik. Az ország keleti részén, a volt NDK területén a fővárost leszámítva csupán 15 százalékuk lakik.
A csoport majdnem kétharmada, 64 százaléka férfi, ami meghaladja a Németországban élő külföldiek teljes körét jellemző 53 százalékot, és a németországi lakosság egészében regisztrált 49 százalékot.
A csoport átlagéletkora 29 év 4 hónap, a menekültügyi rendszer révén Németországban tartózkodók így jellemzően jóval fiatalabbak, mint az országban élő külföldiek vagy a teljes lakosság általában; a külföldiek átlagéletkora 37 és fél év, a teljes lakosságot tekintve pedig 44 év és 2 hónap az átlagéletkor.
Nagyjából minden második menekült vagy menedékkérő a három fő származási országból érkezett: a szíriaiak vannak a legtöbben, 455 ezren, utánuk az Afganisztánból származók következnek 191 ezer fővel, majd az irakiak 156 ezer fővel. A menedékjogi kérelmük elbírálására várók között a legnagyobb csoportot az Afganisztánból érkezők alkotják 129 ezer fővel, az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportjai Európából, a Balkánról érkeztek, 17 ezer Szerbiából, 15 ezren Albániából.
A külföldi állampolgárok nyilvántartását 1967 óta vezetik. A regiszterben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.
A Destatis közleményében kiemelte, hogy az AZR alapján készített kimutatás és a tényleges adatok között lehet eltérés, mert a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben ismeretlen számú menedékkérőt többször is regisztráltak a befogadóállomásokon, és a vizsgált időpontban, 2016. december 31-én szerepelt a nyilvántartásban 392 ezer olyan külföldi, akikről nem lehetett megállapítani, hogy beletartozik-e az országban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodók csoportjába.
