A debreceni Református Nagytemplom és Református Kollégium közötti Emlékkertben kedden este felavatták a reformáció emlékművét, Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművész alkotását. A rendezvényen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kósa Lajos tárca nélküli miniszter és Papp László, Debrecen polgármestere is beszédet mondott, majd az emlékművet Fekete Károly tiszántúli református püspök áldotta meg.
Kósa Lajos, Balog Zoltán, Fekete Károly és Papp László az emlékmű avatásán (Fotó: MTI)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy „hatalmas vállalkozás emlékművet állítani a reformációnak azokban az időkben, amikor a világban és a mi Európánkban is egyre több helyen csillaghullás van, porba hullik a kereszt”. Szerinte mindez vagy azért történik, mert a harcokban célponttá válik a kereszténység, vagy azért, mert az egyházközségek közössége elfogy, és a gazdasági kényszer miatt már nem képes fenntartani nagy múltú templomokat sem, vagy azért, mert „a politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a keresztyénség látványát”.
Utóbbira példaként említette Balog Zoltán, miként kellett Nagy-Britanniában egy ápolónőnek levennie a nyakában függő kis keresztet, s miként hozott a francia államtanács határozatot, hogy II. János Pál pápa nemrégiben felavatott szobráról le kell venni a keresztet. „Ugye nem felejtettük el: ő volt az a pápa, aki megkoszorúzta itt, Debrecenben a gályarabok emlékoszlopát” – emlékeztetett a miniszter, majd hozzátette: „most nekünk, a mi nemzedékünknek kell magasra emelni a keresztet és a csillagot úgy, hogy itt Debrecenben és Magyarországon, Európában és a világban mások is láthassák”.
A reformáció emlékévének rendezvényeit összegezve Balog Zoltán elmondta: a Reformáció Emlékbizottság működése óta csaknem 1500 rendezvényen emlékeztek meg a reformációról a Kárpát-medencében. A bizottság közvetlen támogatásával eddig 127 eseményt szerveztek, 16 szobrot, emlékművet adtak át, 5 emlékhelyet, parkot alakítottak ki, és múlt vasárnap Budapest 16. kerületében felavatták a Reformátorok terét.
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter arról beszélt: volt időszak, amikor a hit elválasztotta, volt, amikor összekötötte az embereket, a mai kor kihívásaiban, küzdelmeiben sokkal több minden köti össze a reformátusokat, a katolikusokat, az evangélium szerint élőket, mint ami elválasztja. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „ma a mi hitünk a világ legüldözöttebb hite, ma a Jézusban hívők és az evangéliumot olvasók millióinak az életét fenyegeti az a terror, ami a kereszténységet üldözi, és egyes országokban, egyes földrészeken a kiirtására esküdött fel”.
„Ma a hitünkért kell harcolni” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a reformáció annyi, mint „visszafordulni a gyökerekhez, megtalálni azt, amiben hiszünk, ami közös mindnyájunkban: emlékezni az Úrjézus tanítására”. „Izmusok jönnek-mennek, de a hit védelme, a keresztény emberek védelme örök kötelesség” – mondta Kósa Lajos az emlékmű avatásán.
Papp László, Debrecen polgármestere beszédében kiemelte: a város és a reformáció, mint „test és lélek élt együtt” az évszázadok során. „A reformáció Debrecen legsikeresebb projektuma, de fordítva is igaz: a reformáció legsikeresebb projektuma Debrecen” – mondta a polgármester, majd hosszan sorolta, mit jelentett a városnak a reformáció, és mit adott Debrecen a református egyháznak.
Fekete Károly tiszántúli református püspök a reformáció bölcsőjének nevezte Debrecent, ahol 450 évvel ezelőtt, a második helvét hitvallás elfogadásával megalakult a magyar református egyház. A templom és iskola, a Református Nagytemplom és a Református Kollégium épületegyüttese között méltó helyet kapott a reformáció emlékműve – mondta a püspök, majd megáldotta a Nagytemplom helyén egykor álló András-templomot szimbolizáló és az Úr asztalát is megjelenítő emlékművet.
A szoboravató résztvevői ezután átvonultak a Nagytemplomba, ahol úrvacsorás ünnepi ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly püspök hirdetett igét, majd Vajda János: Istenes ének című művének ősbemutatóját hallgatták meg a jelenlévők.
