A belgrádi 62. Nemzetközi Könyvvásár, mint minden évben, idén is nagyszámú látogatót vonzott. A vásár lehetőséget ad arra, hogy az olvasás szerelmesei egy helyen számos új kiadással, külföldi íróval és költővel, valamint kiváló fordításokkal ismerkedjenek meg.
A Matica srpska standjánál sokan elidőznek (Ótos András felvétele)
Az Év Kiadója elismerést ezúttal az Akademska knjiga érdemelte ki. Az intézmény igazgatónőjével, Bora Babićtyal a könyvvásáron találkoztunk. Elmondta, a díj mindenekelőtt a munkájuk elismerése, és arra ösztönzi őket, hogy a jövőben még jobban és többet dolgozzanak, hogy újabb érdekes kiadványokkal és tudományos munkákkal kedveskedjenek az olvasóknak.
Zoran Milošević felsőoktatással és a tudományos kutatásokkal megbízott tartományi titkár a Matica srpska kulturális és tudományos intézet standján tett pénteki látogatása során az Év Kiadója cím kapcsán elmondta, az intézmény a kiadásain, a tudományos kutatásokon és tankönyveken keresztül bizonyította rátermettségét, mint mondta, örül annak, hogy vajdasági intézet mutatkozhatott be a könyvkiadás vezetőjeként.
– A multikulturalizmus és a kulturális lét gazdagsága intellektuális, politikai és kulturális örökség, aminek megóvására az elkövetkező években is nagy hangsúlyt fektetünk. Itt a Matica srpska standján is először Rudolf Brucci Humanizmusára figyeltem fel. A művészet az, ami összeköti az embereket, hiszen áthidalja a nyelvi és a más különbségeket – emelte ki dr. Zoran Milošević.
Dragan Stanić, a Matica srpska kulturális és tudományos intézet elnöke rámutatott, hogy a legidősebb tudományos intézetként számos más könyvkiadóval is együttműködik. Lapunknak elmondta, hogy tavaly egy olyan tudományos projektumot kezdtek el, ami a magyar és a szerb kulturális kapcsolatok felkutatására irányul, és az újvidéki Magyar Tanszékkel, a belgrádi Hungarológia Karral, valamint a budapesti Szerb Intézettel közösen valósítanak meg.
– Az alapötletünk az, hogy újra sorba vegyük azt a tudományos területet, amivel Sava Babić vagy Bányai János, illetve Bori Imre foglalkozott, ám az elmúlt években egy kissé háttérbe szorult. Össze szeretnénk fogni mindazokat a magyarországi és szerbiai kutatókat, akik ezzel a témakörrel foglalkoznak, hogy így olyan tudományos munkák készüljenek, amelyek mélyrehatóan foglalkoznak a magyar–szerb viszonyok kulturális örökségével – mutatott rá dr. Stanić.
Az első kiadásokra várhatóan jövőre kerülhet majd sor.
