Már beszámoltunk róla, hogy történelmi viszonylatban hogyan alakult a határrendezés, azaz a kommasszáció vidékünkön. A gyakorlatban egy igen jelentős folyamatról van szó, ami sok elégedetlenséget szülhet, ha nem megfelelően végzik, rossz tervet dolgoznak ki az illetékesek, vagy visszaélések történnek a tagosítás során. Egy több évet igénybe vevő és igen drága folyamat ez, mondta el lapunknak Balanyi János, a szabadkai, topolyai és kishegyesi kataszteri hivatalok vezetője.
Határrendezés százévente egyszer történik (Fotó: Lakatos János)
– A kommasszáció magyar megfelelője a határrendezés, mert nemcsak az a célja, hogy tagosítsák, vagyis nagyobb parcellákba rendezzék a kisebbeket, hanem a teret is rendezik, és új utakat, csatornákat alakítanak ki. Ahogyan urbanizáljuk a beltereket, ugyanúgy rendezzük a határt is. A legfőbb célja, hogy a mai technikai, technológiai elvárásoknak megfelelő parcellák alakuljanak ki. Ma már nem a 4-5 hektár az átlagos földterület gazdaságonként, hanem meghaladja az 50 hektárt is. Tehát, van mit összevonni, hogy egy-egy földterület ne sok kis parcellácskából álljon, hanem egyből vagy kettőből, és a hosszúsága is megfelelő legyen. A csoportosítás célja a termelés és a munkafeltételek javítása, a természeti adottságok, lehetőségek biztosítása a tervszerűen kialakított térségben, ami a társadalom fejlődésének is az egyik alappillére.
Mi mindent vesznek figyelembe a határrendezés során?
– A tagosítás során figyelembe veszik a terület meglévő adottságait, a résztvevők érdekeit pedig a törvény védi. A tagosítást a kataszteri község egy részén végzik tagosítási program alapján. Ezt az adott önkormányzat képviselői-testülete fogadja el, és a mezőgazdasági minisztérium ad rá jóváhagyást. A törvényben pontos kritériumok vannak leírva, amelyeket a kommasszáció során be kell tartani. Minden tulajdonosnak ugyanolyan értékű földet kell visszakapni, mint amilyen értékűt bevitt, vagy amennyire lehet, hasonlót. Ugyancsak figyelembe veszik a növénykultúrákat, a településétől való távolságot. A földek kiosztásakor az új parcelláknak szabályos alakúaknak kell lenni, és érvényesíteni kell a helyi adottságokat, valamint a mezőgazdasági termelés technológiai lehetőségeit is. Régen, amikor lóval szántottak, akkor 200–300 méter hosszú volt egy parcella, ma már 800 méter hosszú is lehet. Ha a résztvevő több helyen vitte be a parcelláit, akkor kevesebb helyen kell, hogy visszakapja, vagyis a földterületek csoportosítják, összevonják. Mindez a résztvevők bevonásával történik, és a bevitt és visszakapott föld értéke nem térhet el 10 százaléknál jobban. Ezt a törvény garantálja, de ha mégis van eltérés, azt pénzben, vagy másképpen kompenzálják. A terület nagysága sem térhet el 20 százaléknál nagyobb arányban.
Balanyi János (Fotó: Lakatos János)
Milyen módon érvényesíthetik a gazdák az érdekeiket a tagosítás során?
– Földkiosztásnál minden résztvevőt behívnak, elmondják a törvényes előírásokat, és egy interjú során összegzik az óhajokat. Természetesen, nem lehet mindenki óhaját maximálisan tiszteletben tartani, ezért van, akinek közelebb, és van, akinek távolabb jut föld. Ahol vannak kisebb kertek, szőlősök, gyümölcsösök, ott megtartják az adott állapotot, és a kommasszáció során nem cserél tulajdonost az adott földterület. Az óhajok, az adottságok és a törvényes előírások alapján elkészítik a tervet, ami közvitára megy. Ennek során mindenki elmondhatja az észrevételét, panaszát. Ezt követően történik meg a föld kiosztása, és az adott község által alakított kommasszációs bizottságnak még ekkor is panaszt tehetnek az érintettek. A bizottság igyekszik ezt reálisan felmérni, és ha úgy tapasztalja, hogy a résztvevőnek igaza van, akkor megpróbálják áthelyezni a parcelláját. Ha viszont a panasz nem állja meg a helyét, akkor nem eszközölnek semmilyen változtatást. A folyamat végén mindenki végzést kap, ami ellen fellebbezést lehet beadni. Az esetleges fellebbezések elbírálása után tekinthető befejezettnek a határrendezés műszaki része. Ezt követően a Köztársasági Geodéziai Intézet átveszi a munkálatokat és átadja az illetékes kataszteri hivatalnak. Az intézet és a kataszter egy bizottságot hoz létre, amely elvégzi az ingatlan-nyilvántartás felújítását. Amikor ez megtörtént, akkor lesz hivatalos az egész folyamat.
nMik a leggyakoribb probléma a határrendezési folyamat során?
– Határrendezést egy emberöltő alatt általában csak egyszer végeznek, ezért a legnagyobb gond, ha az illetékesek nem gondolják át kellőképpen a programot. Azt mondják, hogy a jó program fél siker. Ha nem hallgatják meg a szakembereket, az önös kis érdekek jutnak kifejezésre, és nem tudnak egymás közt egyezségre jutni, az probléma. Sok kérdés vetődik fel: hogyan nézzen ki a határ kommasszáció után, milyen legyen az úthálózat, kell-e csatorna, kell-e zöldövezet? Ha ezt nem látják át, akkor ebből problémák lehetnek, amiket a későbbiekben már sokkal nehezebb megoldani. Ki kell sajátítani a földeket, ami időbe és pénzbe kerül, viszont a határrendezés során ez mind ingyenesen megoldható.
Nemcsak a parcellák összevonása, hanem az utak és csatornák építése is cél a tagosítás során (Fotó: Lakatos János)
Ki végzi a határrendezés műszaki részét, vagyis a parcellák értékének meghatározását, újraosztását, stb.?
– Az adott község, ahol történik a határrendezés, egy közbeszerzési eljárás keretében választja ki a kivitelezőt. A kivitelezőnek kell az összes technikai és jogi dolgot elvégeznie. Létezik egy ellenőrző szerv is, amely munka közben ellenőrzi az egyes fázisokat. Ezt a bizottságot az adott önkormányzat nevezi ki. Amikor az egész elkészült, akkor az illetékes állami szerv, a Köztársasági Geodéziai Intézet átnézi, és technikai, valamint jogi szempontból is elfogadhatónak ítéli. Ezt követően hoz végzést arról, hogy az első fázis véget ért, és átvette az anyagot. Utána lép színre a kataszteri hivatal, és elvégezi az ingatlan-nyilvántartás felújítását. A technikai részt minden olyan cég elvégezheti, amelyet leregisztráltak erre a tevékenységre, és megfelelő káderekkel rendelkezik.
Általában mennyi időt vesz igénybe a teljes határrendezési folyamat?
– Én a topolyai község határrendezésében vettem részt, ami 56 ezer hektárt tesz ki. Igaz, abban az időben még léteztek társadalmi vállalatok, amelyek csak ezzel foglalkoztak. Rengeteg operáció és különböző munkafolyamat van, és ha ezekkel az emberek nincsenek tisztában, az egyes munkafolyamatokra nincsenek megfelelő szakemberek, akkor a kommasszáció nagyon elhúzódhat. Mi, a meglévő állapot felújításával, minden kataszteri községet három év alatt fejeztünk be. Első évben a felújítást végeztük el, második évben a felmérést és kiosztást, harmadik évben pedig a végzések kiosztását és a hibák elhárítását. Most már ezzel foglalkozó állami cégek nem léteznek, magánosítva lettek és újak alakultak. Ezek különböző árfekvéssel dolgoznak és különböző felszereléssel. Ezeknek a cégeknek még van számos gyermekbetegségük, amit ki kell nőniük, hogy elérjék az egykori társadalmi vállalatok szintjét. Viszont manapság nincs annyi határrendezés, hogy 2-3 cég ezzel folyamatosan foglalkozni tudjon. Végeztek határrendezést Bácspalánkán, majd elindult Kishegyes községben is, viszont több felé szükség lenne rá, de minden attól függ, hogy mennyi pénzzel rendelkezik az adott önkormányzat. Emellett az is probléma, hogy az országban kevés a szakember, aki tisztában lenne ezzel az egész folyamattal.
Hektáronként körülbelül 100 euróba kerül a kommasszáció (Fotó: Lakatos János)
Mennyibe kerül a határrendezési folyamat?
– Attól függően, hogy mit kérnek a kivitelezőtől, nagyságrendileg 100 euró körül van egy hektár tagosítsa. Bel-telek esetén ez az összeg kb. a négyszerese, de itt is számos tényező befolyásolja a végső árat. Ezek a reális árak, ez alatt már nem lehet színvonalas munkát végezni.
