2022. január 20., csütörtök

Nyugatra tartunk, keletre kacsintunk

Az elemzők elérkezettnek látják az időt: Szerbiának döntenie kell politikai beállítottságáról

Ma sem maradtak el a reakciók Brian Hoyt Yee európai és eurázsiai kérdésekkel foglalkozó amerikai államtitkár-helyettesi megbízott azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Szerbia nem ülhet még sokáig két széken, nem igyekezhet egyszerre a Nyugat és Oroszország felé is.

Illusztráció: sputniknews.com
Illusztráció: sputniknews.com

Nem tartható fenn hosszú távon a jelenlegi szerbiai politikai helyezkedés – állapította meg mai nyilatkozatában Boško Jakšić, a belgrádi Politika napilap külpolitikai elemzője. Úgy fogalmazott: várható volt, hogy előbb-utóbb elhangzik egy efféle üzenet. Mi hoztuk önmagunkat a „két szék” politikai helyzetébe – szögezte le –, és ez most valóban nehéz pozíciónak számít, közeledik annak az ideje, hogy eldöntsük, melyik oldalt választjuk. A Belgrádra nehezedő külpolitikai nyomás egyre nagyobb – értékelte –, a jelenlegi helyzetben mindkét oldal a magáénak tekinti Szerbiát, ami lehetetlen és fenntarthatatlan. A niši orosz–szerb humanitárius központot nevezte nagy tesztnek, esetében egyértelműen látható, hogy mindkét oldalról nyomást gyakorolnak az államvezetésre.

– Hoyt Yee csupán arra mutatott rá, hogy ha az uniós tagjelölt Szerbia nem igyekszik alkalmazkodni ahhoz a szabályrendszerhez, amely érvényes az általa önként elérni kívánt csoportban, akkor azt sem várhatja el, hogy holnap hű társakat és szövetségeseket kap ebben a blokkban – fejtette ki nézeteit az elemző.

Ennél is nagyobb gond azonban, hogy Jakšić a kormányon belül sem vél egységet felfedezni a Kelet–Nyugat kérdés kapcsán, a kabinet egyik része őszinte oroszbarát, a másik része meg őszintén Európa-beállítottságú politikát folytat.

Véget ért az az aranykor, amelyben Szerbia nyugodtan ingadozhatott a NATO és Oroszország között, s úgy tűnik, most már meg kell hoznia a döntését, megoldást kell találnia – jelentette ki Aleksandar Radić biztonságpolitikai elemző. Szerbiának az az érdeke – tette hozzá –, hogy minél tovább fenntartsa a jelenlegi állapotot, ha azonban erősödik a nyomás, akkor választania kell. Ez a választás nem lehet jó semmiképp sem, mert mindenképp veszteségekkel jár – figyelmeztetett Radić. Szerinte a NATO-tól való teljes eltávolodás az EU-ról való lemondás is lenne, az orosz–szerb barátságtól való elállás pedig elsősorban belpolitikai következményeket és a hatalmi koalíció gyengülését eredményezné.