Készen, teljes kapacitással várják az energiavállalatok a fűtési idényt. Így várhatóan lesz elég villanyáram és földgáz is, és a távfűtés is zavartalanul működik majd – derült ki azon a konferencián, amelyet a fűtési idény megkezdése kapcsán szerveztek Belgrádban.
Zoran Predić, az energetikai minisztérium államtitkára elmondta, nem terveztek drágítást, hiszen az energiahordozók ára jelenleg stabil, de mivel ez piacfüggő, a polgároknak gondot kell viselniük a fogyasztásra. Közölte, a fogyasztás nem lehet szociális kategória, hiszen az energiavállalatok is a piac alakulásától függnek, így az energiahatékonyság mindenekelőtt az energiafogyasztástól is függ. A takarékosságot emelte ki, mert, mint mondta, nem lehet hatékony a távfűtés, ha a lakosság még mindig nem fordít kellő figyelmet a nyílászárókra, vagy amíg a hőmérséklet csökkentését szellőztetéssel oldják meg. Szerinte a fogyasztás szerinti megfizettetés jelentős, mintegy 40 százalékos megtakarítást jelentene az energiatermékek felhasználása terén és a polgárok számláján is.
Rámutatott: az energiavállalatok egymástól függnek, vagyis amennyiben leállna a távfűtés például csak Belgrádban, a Szerbiai Villanygazdaság nem tudná egyedül ellátni a főváros fűtési igényeit. Az önkormányzatok felelősségét emelte ki, mondván, egyes önkormányzatok nem fordítanak kellő figyelmet a távfűtőművekre, így sok helyen felújításra szorul a rendszer. Az államtitkár szerint a polgároknak joguk van a kényelemre és arra, hogy jó minőségű fűtést kapjanak. Az elmúlt időszakban javult a távfűtőművek helyzete. Erre utal az az adat is, hogy a távfűtőművek a Srbija Gas Közvállalatnak 8,6 milliárd dinárral tartoznak, ebből csak a kragujevaci vállalat 6,6 milliárddal, vagyis a többi adósság a fennmaradt távfűtőműveket terheli. Kiemelte, egyes vállalatoknál még mindig él a berögződés, hogy rossz működési elvek mellett az államtól kérnek segítséget, közben pedig az adósságot nem fizetik vissza. Kiemelte, az állam nem ad többé energiaterméket az árutartalékokból olyan vállalatnak, amelyik nem törlesztette a tartozását.
Az államtitkár kiemelte, az elkövetkező időszakban a nehéz anyagi helyzetben levő polgárok csak az áram- és a gázszámlára kérhetnek állami támogatást, a továbbiakban a fűtésre nem jár ilyen előnyjog. De, mint elmondta, a polgárok nagyon kis hányada kért fűtési támogatást.
Arra az újságírói kérdésre, hogy hányan kérték, hogy kapcsolják le őket a távfűtésről, az államtitkár elmondta, továbbra is többen akarnak rákapcsolódni a távfűtési rendszerre, mint ahányan le szeretnének róla kapcsolódni. Szavai szerint mindenkinek, aki lakótömbben él, tisztában kell lennie azzal, hogy egy igény miatt nem kerülhet veszélybe a többi lakó fűtésre való joga.
Dejan Stojanović, a Szerbiai Távfűtőművek Egyesülete igazgatóbizottságának elnöke rámutatott, hogy miután a távfűtő rendszerről való lekapcsolódás igénye egyre gyakrabban felmerül, és az országnak nincs olyan szabályzata, amely ezt rendezné, egyesületük kidolgozott egy dokumentumot, ami szaksegítséget nyújtana a távfőtűműveknek a helyzet megoldásában. Ezt azonban az önkormányzatoknak kellene a kezükbe venni. Az önkormányzatok azonban sehogyan sem akarnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, vagyis kerülik a polgárok gondjainak a megoldását. Ez egy költséges eljárás, hiszen egy ötlettervet kell kidolgozni, hogyan lehet egymástól független távfűtési rendszert létrehozni, illetve azt is ki kell találni, hogy egy épületben a rendszerről lekapcsolódó polgár később mivel fűt.
Jelenleg Szerbia 58 városában létezik távfűtés, és a lakosság 25 százalékát érinti. Ez évente 300 millió euróba kerül.
