Óriási kihívás elé állította a bevándorlóáradat 2015–2016-ban Magyarországot, a hatóságok válaszintézkedései közül azonban több is súlyos aggályokat vet fel a menekültek és a migránsok emberi jogainak, alapvető szabadságjogainak védelmét illetően – mutatott rá ma közzétett jelentésében Tomáš Boček, az Európa Tanács (ET) főtitkárának menekültügyi különmegbízottja.
A csaknem 40 oldalas dokumentumban a menedékkérők szerbiai és magyarországi helyzetét értékelte Boček a két országban tett júniusi látogatása alapján. Az illetékes több szerbiai befogadóközpontot felkeresett, ahogyan a röszkei és a tompai tranzitzónát is, illetve találkozott a helyi hatóságok és a civil társadalom képviselőivel.
A helyzetértékelésben kiemelte: a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele a „de facto szabadságvesztés” aggályát veti fel a magyarországi tranzitzónákban.
Sürgősen megoldást kell találni arra a problémára, hogy az új magyar szabályozás értelmében kiskorúakat, köztük 14 és 18 év közötti, kísérő nélküli gyerekeket is fogva tartanak az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére – olvasható a jelentésben, amelyben hatékony gyámsági rendszer felállítását javasolták minden kísérő nélküli gyerek számára.
Mint írta, ilyen esetekben is elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani, valamint mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy pusztán a migrációs státusuk miatt megfosszák szabadságuktól a menekült és migráns gyerekeket, alternatív megoldásokat kell kidolgozni.
Fontos emellett, hogy a magyar hatóságok minden érkező számára garantáljanak tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, és hozzanak létre biztosítékokat az emberek automatikus visszaküldése ellen – húzta alá a különmegbízott.
Boček kielégítőnek találta a magyarországi tranzitzónák tisztaságát, ugyanakkor arról számolt be, hogy látogatása idején többek szerint is elviselhetetlen volt a hőség a konténerekben, egyesek pedig kevesellték az élelmiszer mennyiségét.
„PÉLDÁS SZERBIAI ERŐFESZÍTÉSEK”
A szerbiai helyzetről szóló fejezetben méltatták a helyi hatóságok „példás” erőfeszítéseit, rámutattak azonban, hogy könnyíteni kell a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, javítani kell az életkörülményeket a táborokban, erősíteni kell a gyámsági rendszert, továbbá fokozottabb fellépésre van szükség az embercsempész-hálózatok ellen. Emellett megoldást kell találni a menekültek és migránsok jogainak garantálására arra az esetre, ha a tervezettnél hosszabb ideig kell majd az országban maradniuk, minthogy a korábbiaknál már kisebb az esélye annak, hogy belátható időn belül eljutnak Nyugat- vagy Észak-Európába.
„BRÜSSZEL KETTŐS MÉRCÉT ALKALMAZ”
Brüsszel ismét kettős mércét alkalmaz – így reagált Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a strasbourgi székhelyű Európa Tanács különmegbízottjának a magyarországi bevándorláspolitikát bíráló jelentésére közleményben csütörtökön.
Az IM „a leghatározottabban visszautasítja Tomáš Boček menekültügyi különmegbízott állításait – írták.
Az igazságügyi tárca szerint a jelentés nem felel meg a valóságnak. Brüsszel azért támadja Magyarországot, mert megvédi a schengeni határt és szabályosan lefolytatja a menedékkérelmi eljárásokat, miközben például a franciaországi Calais-nál kialakult illegális migránstáborok és törvényen kívüli helyzet miatt nem lehetett hallani a menekültügyi különmegbízott hangját.
A kormány álláspontja szerint a magyar szabályozás és az azzal kapcsolatban foganatosított intézkedések összhangban vannak az EU jogával, nem sértenek emberi jogokat, és nem ellentétesek a strasbourgi bíróság eljárásának alapjául szolgáló Emberi Jogok Európai Egyezményével.
