Korunk egyik leginkább elhallgatott, égető problémájáról kezdődött tegnap Budapesten kétnapos konferencia Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra címmel. A tanácskozás témája a keresztényüldözés, amiről különböző okokból kifolyólag csak nagyon kevés szó esik, annak ellenére, hogy hivatalos adatok támasztják alá: a világon a vallása miatt üldözött öt emberből négy keresztény, azaz a vallásuk miatt üldözöttek között nyolcvan százalékos a Krisztus-hívők aránya. Kétezer éves múltra visszatekintő közel-keleti keresztény közösségek kerültek végveszélybe ma Irakban és Szíriában, de a kereszténység el nem fogadása és üldözése nemcsak az iszlám országokban tapasztalható jelenség, hanem Észak-Koreában, Kínában és a világ más részein is.
Erről szólt a tegnapi budapesti konferencia, amelyen köszöntőt mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Felszólalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és számos keleti keresztény egyházi vezetője is.
„Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak”; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak (...) Hungary helps” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az Unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.
A miniszterelnök szerint Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit „Európa jelenleg művel”.
Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez – emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.
Orbán Viktor (Fotó: MTI)
A kormányfő az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett tanácskozáson elmondott beszédét azzal nyitotta: ma nem az európai keresztényüldözésről akar beszélni, amely szerinte „szellemi természetű, kifinomult és rafinált módszerekkel dolgozik, kétségkívül igazságtalan, diszkriminatív, néha fájdalmas és bár jár hátratétellel, azért elviselhető”, ugyanakkor nem mérhető össze azzal a „brutális és fizikai” üldöztetéssel, amelyet Afrikában és a Közel-Keleten kell elszenvedni.
Hangsúlyozta: a minket fenyegető legnagyobb veszély ma a keresztény gyökereit megtagadó európai elit közömbös, közönyös némasága, pedig a közel-keleti keresztények sorsa rá kellene ébressze Európát arra, hogy az, ami ott történt, bármilyen hitetlen is ma még, velünk is megtörténhet.
A kormányfő kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyőződése miatt.
Ugyanakkor – folytatta – az is tény, hogy ezekről az eseményekről kevés híradást olvashatunk a nemzetközi sajtóban, és „nagyítóval kell keresnünk” a keresztények kiirtását elítélő politikai megnyilvánulásokat is.
A konferencia résztvevői a miniszterelnököt hallgatják (Fotó: MTI)
A kormányfő értékelése szerint bár Magyarország egy európai középállam, most mégis úgy alakult, hogy a magyarok vállalnak kezdeményező szerepet ebben az ügyben. Ennek okát abban látta, hogy bár számos jó szándékú és igaz keresztény politikus van Európában, de nincs elég politikai erejük, hogy meggyőződésük szerint cselekedjenek.
„Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten” – fogalmazott.
A kormányfő arra sürgette és kérte Európa politikusait, hogy tegyék félre a „politikai korrekt beszédmódot, az emberi jogi óvatosságot”, és tegyenek meg mindent az üldözött keresztények érdekében, ami hatalmukban áll.
A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a konferencián.
A miniszter kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait. A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált.
A háborúk nyomán megkezdődött a sokszínű Közel-Kelet szétesésének korszaka, amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek – mondta a miniszter. Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedéséről és öngyűlöletéről is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükről, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik.
Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól.
II. Efrém Ignác, az Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben. Hangsúlyozta: gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják őket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsőként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelősséget vállalt értük.
III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai keresztény kultúra.
Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja arról beszélt: a tudatlanság, a közöny, és a félelem az oka a kereszténységet érintő negatív helyzetnek, és ez a cselekvés gátja is. Jan Figel kiemelkedőnek tartotta a Hungary Helps programot, és úgy vélte, a „Magyarország segít” mottót, „Közép-Európa segít”-re kellene változtatni.
