A fejlődés alapja a béke, a gazdasági és technikai szempontból elmaradott és ebből adódóan puskaporos balkáni régió senki számára nem előnyös – fejtette ki Aleksandar Vučić köztársasági elnök a hetedik Belgrádi Biztonsági Fórum mai zárórendezvényén. Mint hozzátette, a régió jövőjével kapcsolatban ma sokkal kevésbé optimista, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt.
– Olykor mi is hibásak vagyunk, ezt nem szégyellem beismerni. Mi is része vagyunk a problémának. Időnként nem úgy reagálunk, ahogyan kellene, vagy lebecsüljük a kihívásokat, esetleg engedjük eluralkodni magunkon az indulatokat. Mindeközben a világból és Európából „importált” problémákkal is meg kell küzdenünk. Ha a régió stabilitásáról van, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése mellett egy dologban biztosan sikeresek voltunk: nem voltak halálos áldozataink. Az emberek legalább részben nagyobb biztonságban érzik magukat, mint korábban, ez azonban nem elég. Ezért javasoltam, hogy a szerbiai belpolitikai színtér szereplői ideológiától függetlenül kezdjenek párbeszédet Koszovóról – egyébként szerintem a másik félnek ugyanezt kellene tennie, ellenkező esetben attól tartok, problémáinkat 20 vagy akár 50 évre is jegelni fogjuk. A megoldás valahol Szerbia és az albán fél érdekei között van, félúton. A katalán népszavazás számos kérdést megnyitott a szerb fél számára, de felelősségteljes politikusként nem kelthetünk hamis reményeket az emberekben. A polgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy Szerbia nem hasonlíthatja magát nálánál sokkal nagyobb, befolyásosabb és gazdagabb országokhoz – taglalta Vučić.
Az úgynevezett belső koszovói párbeszéddel kapcsolatban az államfő a szerb kormány nevében bejelentette, hogy a következő kormányülésen lesz szó a feltételek megteremtéséről a párbeszéd megkezdéséhez. Már megvitatta a témát Ana Brnabić miniszterelnökkel – mondta Vučić, hozzátéve, hogy a kormány megalakítja a szükséges munkacsoportokat és levezényli, megszervezi a párbeszédet. Mindenki elmondhatja a véleményét, nyomatékosította Vučić, aki szerint éppen az a megkezdődő folyamat lényege, hogy a hivatalos állásponttal szöges ellentétben álló véleményt képviselők minél nagyobb számban szólalhassanak meg.
Mielőtt az államfő beszédével véget ért volna az idei biztonsági fórum, Nebojša Stefanović belügyminiszter részvételével A délkelet-európai e-közigazgatás biztonságának fokozása elnevezésű szekcióban a cyber-támadások kivédéséről értekeztek a felszólalók. Stefanović elégedett a Szerbiában eddig foganatosított intézkedésekkel, értékelése szerint a kormány idejében felismerte az információs technológiák fontosságát, illetve azt, hogy ezek mind ravaszabb támadásoknak vannak kitéve. A belügyminisztérium nyilvántartása eddig egyetlenegy alkalommal sem került veszélybe, minden támadási kísérletet sikerült kivédeni – mondta a tárcavezető.
Szerbiának és a Balkán többi országának még van mit fejlődnie, ha a nyugati világban mindennaposnak számító minőségű e-közigazgatást szeretne – értékelte Denis Keefe, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete, mondván, hogy ezzel párhuzamosan a rendszerek védelmén is munkálkodniuk kell az országoknak.
Marina Kaljurand, Észtország volt külügyminisztere arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a cyber-támadások kivédését szolgálni hivatott rendszerek kidolgozásában és működtetésében az állam nem támaszkodhat csupán saját rendszerére és erőforrásaira, együtt kell működnie a civil szférával, szakemberekkel és magánvállalatokkal, valamint a nemzetközi közösséggel. Egyetlen kormány sem képes egyedül megoldani a rendszerek biztonságát – nyomatékosította Kaljurand.
