Az állami tisztségviselők eddig nem közöltek hivatalos adatokat arról, hogy milyen méreteket ölt az idei szárazság okozta kár, de a szakértők megállapították, hogy meghaladhatja az egymilliárd eurót is, főleg, ha a tavalyi rekordnagyságú hozamot vesszük viszonyítási pontként. Az aszály már 2000-ben és 2012-ben is nagy gondot okozott a gazdáknak és az ország mezőgazdaságának, de ezektől az évektől nem volt rosszabb az idei – értettek egyet többen is a megkérdezett szakértők közül.
Becslések szerint négymillió tonna kukoricát takarítottak be, a kár 600 millió dollár (Ótos András felvétele)
A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában Milan Prostran agrárszakértő közölte, információi és becslése alapján az idén négymillió tonna kukoricát tett tönkre a forróság, csak a kukoricát ért károk értéke eléri a 600 millió dollárt. Négymillió tonnát arattak le, ami még mindig jobb a 2000-ben jegyzett hozamnál: akkor 2,9 millió tonnányi termett. A 2000-ben jegyzett adatok minősültek igazán nagy visszaesésnek, ehhez viszonyítva az idei évet átlagos hozamúnak is nevezhetjük – közölte Prostran. A szakember értékelése szerint a kukorica mellett az aszály következtében a szója is nagy kárt szenvedett el, a korábbi évek hozamának a felét sikerült elérni és ez 200 millió dolláros mínuszt jelent.
– Ha az említett csupán két mezőgazdasági haszonnövény esetében 800 millió dollárra tehető az aszálykár, akkor kijelenthetjük, hogy a teljes kár meghaladja az egymilliárd eurót is, mert bele kell számítani a napraforgó, a cukorrépa és más haszonnövényeknél mutatkozó veszteségeket is – értékelte Prostran.
Az aszálynak közvetlen negatív hatásai is vannak – magyarázta Prostran. Az alacsonyabb hozam rossz hatást fejt majd ki az állattenyésztésre, a feldolgozóiparra, de nem kedvez a bruttó hazai termék alakulásának és az árukivitelnek sem. A legnagyobb vesztes mégis maga a földműves, akinek a következő idényben gondjai lesznek a vetéshez szükséges pénznek az előteremtésével. A kár nagyságát valamelyest csökkenti majd az alacsonyabb kínálat miatti magasabb ár – vetítette előre az agrárszakértő.
NEM SZORULUNK BEHOZATALRA
A gabonafélék és olajnövények előállításának serkentésével foglalkozó egyesület vezetője szerint az idén 600 millió eurós kárt könyvelhetünk el a kukorica, a szója és a napraforgó esetében. Vukosav Saković hozzátette, az év mégsem olyan rossz, mint a mindannyiunk által jól megjegyzett 2012-es, vagy a korábbi 2000-es hozam, amikor kukoricabehozatalra is szorultunk a szükségletek fedezése érdekében. A új évezredben a harmadik „legkatasztrofálisabbnak” nevezte az idei évet, mely azonban elegendő kukoricát, szóját és cukorrépát eredményezett a hazai szükségletek kielégítésére, sőt Saković meglátása szerint egy kis mennyiség még exportcélokat is szolgálhat.
TÖRÖLNI KELL A VÁMILLETÉKET
Az említett egyesület első embere attól tart, hogy mesterségesen előidézett hiány állhat elő a piacon. Ennek megelőzése érdekében azzal a javaslattal állt elő, hogy töröljék a kukorica behozatalára megszabott 24 százalékos vámilletéket az uniós államokkal szemben. A vám nem létezik Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és még néhány állam, többek között a CEFTA-egyezmény aláíró országai esetében sem – magyarázta.
– Nincs vámilleték sem a szójára, sem a napraforgóra, a kukorica esetében pedig el kell törölni, a nulla százalékos illetéknek ugyanis eleve nincs sok értelme azoknál a távoli államoknál, melyeknél óriási költségekkel jár már maga a szállítás is – érvelt Saković.
JOBB, MINT HITTÜK
Nem olyan rossz a helyzet, mint augusztusban gondoltuk – hangsúlyozta Ljubiša Radenković, a Sunoko cukorgyár igazgatója. Beszámolója szerint a cukorrépával bevetett területek harmadán takarították be eddig a termést, s a hozam térségenként meglehetősen ingadozik. Bánátban 53, Szerémség területén 46, Bácskában pedig 42 tonnát tesz ki – fejtette ki Radenković. A sokéves átlag Vajdaságban egyébként 55 tonna, tavaly viszont 65 és 68 tonna között ingadozott – közölte a részleteket az igazgató.
