Az Európai Bizottság álláspontja, hogy a koszovói és a katalán kérdés között egyebek mellett azért nem lehet párhuzamot vonni, mert Spanyolország az EU tagállama, még csak köszönőviszonyban sincsen a nemzetközi joggal, értékelte dr. Várady Tibor akadémikus, nemzetközi jogász. Mint hozzátette, egyértelmű, hogy az Európai Unió nem szívesen látná Katalónia elszakadását Spanyolországtól, ugyanakkor nem világos, hogy miért véli úgy, a nemzetközi jog szempontjából más szabályok érvényesek Koszovó, Krím, Skócia, vagy Katalónia esetében.
– A nemzetközi jogban nem létezik egységes, egyértelmű álláspont azzal kapcsolatban, hogy önrendelkezés által miként tud egy közösség kiválni egy adott országból. Mindennek ellenére nem látom a megkülönböztetés alapját, nem tudom, hogy miért kellene különbséget tenni Koszovó és Katalónia között. Az első világháborútól kezdve napjainkig a történelem megmutatta, hogy az önállósodások igencsak specifikus nemzetközi viszonyok közepette voltak lehetségesek. Nehéz lenne, hogy felsoroljam a jogi alapelveket, mivel Koszovó esetében a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság, amely tanácsadó jelleggel fogalmazta meg véleményét, valójában kibújt annak a kérdésnek a megválaszolása alól, hogy Koszovó önállósodása összhangban áll-e a nemzetközi joggal, ehelyett arra a kérdésre adott választ, hogy a függetlenségi nyilatkozat összhangban áll-e a nemzetközi joggal. Így a lehető legmagasabb szinten kerülték meg az önrendelkezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolását – fogalmazott Várady.
Várady szerint illene, hogy az EU illetékesei megindokolják az EB sajtófelelőse által tolmácsolt álláspontot, hogy Koszovó és Katalónia között nem lehet párhuzamot vonni. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az EU, vagy tisztségviselői megváltoztatják korábbi álláspontjukat, tette hozzá Várady.
Az EB álláspontjának – Katalónia és Koszovó között nem lehet párhuzamot vonni, Spanyolország az EU tagállama, Koszovó államiságának elismerése pedig igencsak összetett kérdés – tolmácsolását követően Aleksandar Vučić köztársasági elnök kezdeményezésére hétfőn délután megtartották az államfő, a miniszterelnök, a kormánytagok és a biztonsági szolgálatok együttes ülését, s ezen megszületett a döntés, hogy a szerb kormány írásos formában kér választ az EU-tól az EB ezen álláspontjával kapcsolatban. Jakša Ščekić újságíró logikusnak tartja a szerb államvezetés képviselőinek döntését, ugyanakkor attól tart, hogy az EU nem válaszolja meg Szerbia kérdéseit azzal kapcsolatban, hogy milyen alapon tesznek különbséget Koszovó és Katalónia között. Az EB és az EU lezártnak tekinti a koszovói kérdést, nyomatékosította az újságíró az N1 tv műsorában. Mint hozzátette, a nemzetközi politikai színtér szereplői napjainkban ad hoc jellegű nemzetközi jogot alkalmaznak.
– Ennek ellenére bizonyos dolgokat nem szabad szó nélkül hagyni. A szerb kormánynak el kell küldenie a levelet, már csak azért is, hogy hallassa a hangját. Persze az ilyen jellegű intézkedések belpolitikai jó pontok szerzésére is megfelelnek, de vitathatatlan, hogy a nemzetközi viszonyok tekintetében is meg kell húzni a határvonalat, amelyet az ország vezetése nem hajlandó átlépni. Nem a múlt, hanem a jövő miatt, hiszen vajon mit mondanánk, ha egy nap Milorad Dodik és a boszniai Szerb Köztársaság közölné, hogy függetlenségi referendumot óhajtanak tartani – magyarázta Ščekić.
A Szerbiai Rádió és Televíziónak Ivica Dačić külügyminiszter értékelte a katalán népszavazás szerbiai vonatkozását. A katalóniai referendumot követően az EU-nak és tagállamainak az az álláspontja, hogy Spanyolország alkotmányban garantált egységét nem lehet megbolygatni, Koszovó esetében viszont arra az álláspontra helyezkedtek, hogy megengedettek az egyoldalú lépések – magyarázta Dačić, hozzátéve: „Ennek semmi köze a nemzetközi joghoz, ez politika.”
– Koszovó nem lehet egyedülálló, különleges eset. Koszovó egyoldalú jogi aktussal kiáltotta ki függetlenségét. Katalónia egyoldalú jogi aktussal kiáltaná ki függetlenségét. A Koszovóban történtek nem állnak összhangban a nemzetközi jog szabályaival. A katalóniai hatalom lépései nem állnak összhangban a nemzetközi joggal. Az európai közösség szerint e két eset között az a különbség, hogy Spanyolország az EU tagállama. Nem értem, hogy ez milyen érv – taglalta Dačić.
Szerbia már Koszovó államiságának kikiáltását követően figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy Pandóra szelencéjét nyitották ki, és Koszovóval nem ér véget az országrészek egyoldalúan megkezdett önállósodása – emelte ki a szerb külügyminiszter, majd megerősítette, hogy Szerbiát baráti szálak fűzik Spanyolországhoz. Szerbia Spanyolország egységét támogatja, pontosabban ellenez minden olyan egyoldalú lépést, amely nem áll összhangban a nemzetközi joggal – szögezte le Dačić.
