Az Országgyűlés elnöke szerint az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól, és egyértelműen a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését fogja eredményezni. Kövér László pénteken a Karc FM-en azt mondta, nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország: Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti a magyar–ukrán alapszerződést.
Az Országgyűlése elnöke a rádió Magyar hangok című műsorában úgy ítélte meg, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos reagálásában Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője egyáltalán nem vetette el a sulykot, tekintettel arra a súlyos, barátságtalan, hátba támadásként értelmezhető lépésre, amelyet Ukrajna tett Magyarország felé azzal, hogy az ottani kisebbségnek lényegében elvitatja a jövőre vonatkozóan az anyanyelvi oktatásra a jogait.
Erre Magyarország nemhogy nem adott okot, éppen ellenkezőleg, 1990, illetve Ukrajna függetlensége óta mindig mellette állt. Arról, hogy az ukrán oktatási miniszter nagyobb nyitottságot kért, s magyar származású ukrán állampolgárokról beszélt a törvénnyel összefüggésben, Kövér László azt mondta: utoljára ehhez hasonlót Ceausescu mondott, amikor az ott élő magyarokat magyar származású románoknak aposztrofálta. Lehet, hogy öntudatlanul is, de az a szándék kap hangot, hogy Ukrajna lakosságát homogenizálni, erőszakosan ukránosítani kell – vélte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, bár Porosenko ukrán elnök aláírta a törvényt, és azt ki fogják hirdetni, Ukrajna nem arról híres, hogy az elfogadott törvényeket betartják. Amikor ezen nemzeti közösségekre nézve pozitív tartalmú jogszabályokat fogadtak el, azokat sem tartották be – mondta, hozzátéve: kellő iróniával fogalmazva, optimizmusuk alapját is az adhatja, hogy ez most is így lesz.
Arról, hogy ukrán értelmiségiek is kiálltak a törvény mellett, azt mondta: a sovinizmus soha nem a mindennapi emberektől indul ki. Annak mindig van egy értelmiségi muníciója, amit aztán beletöltenek szellemi fegyverekbe, és az emberek kezébe adnak, ha megfelelő hecckampány után embert az ember ellen fordítanak olyan közösségekben, ahol eddig fel sem merült problémaként, hogy valaki magyar.
Megjegyezte: nincsenek illúziói a nemzetközi döntési, illetve vitafórumok józanságát és hatékonyságát, nemzeti kérdések iránti érzékenységét illetően. Ugyanakkor nem adják fel a reményt, hogy vannak olyan dokumentumok, nemzetközi szerződések, alapelvek, amelyeket ha az Unió és az Európa Tanács komolyan vesz, akkor fellép Ukrajnával szemben. (MTI)
Kettős fordítás az alapszerződés szövegében
Ukrán politikusi nyilatkozatok ellenére kétséges, hogy változik vagy enyhül az ukrán oktatási törvény – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Fedinec Csilla közölte: a törvény hatályba lépéséig, vagyis szeptember 28-áig sehol sem tették közzé a jogszabály szövegét. Vélhetően azért, mert az ukrán politikum próbálta kikerülni a felmerülő problémákat – tette hozzá. Arra az újságírói felvetésre, hogy több dokumentum, magyar–ukrán keretegyezmény és szerződés garantálja a magyar kisebbség nyelvhasználatát, felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar–ukrán alapszerződés éppen az oktatással kapcsolatban különbözőképpen fogalmaz ukránul, illetve magyarul. A magyar szöveg az anyanyelv tanulásához való jogot és az anyanyelven tanulás jogát is rögzíti, az ukrán szövegben viszont ez vagy kötőszóval szerepel.
Fedinec Csilla arról is szólt, hogy a törvény célja nem csupán az, hogy az orosz kisebbséget rákényszerítsék az ukrán nyelvhasználatra, hanem azokkal a polgárokkal is el akarják sajátíttatni az ukrán nyelvet, akik ugyan ukránnak vallják magukat, ám oroszul beszélnek.
