Szegeden a szórványlétről

Könyvbemutatót tartottunk és beszélgettünk a szórványról és kapcsolatainkról

fi

2017. szeptember 28., 15:46

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A szokásosnál is nagyobb érdeklődés mellett mutattuk be kedden este Szegeden, a Millennium Kávézóban a Magyar Szó által az idén kiadott Szórványlétben II. című könyvet, s persze, hogy teljes legyen az ismertető, szóltunk az első kötetről is, amellyel már egy korábbi hasonló esten megismerkedhettek az érdeklődők. Közülük a legtöbben Vajdaságból kerültek az országhatáron túlra, de voltak „tősgyökeres” szegediek, sőt más településről is érkeztek az estre. Vendéglátónk ezúttal is a VMDK Közhasznú Művelődési Egyesület volt, amelyről Nagy Abonyi Attila elnök elmondta, hogy hosszú idő óta olyan rendezvényeket szervez, amelyeknek van vajdasági kötődésük is.

Nagy volt az érdeklődés kiadványaink iránt (Ótos András felvétele)

Nagy volt az érdeklődés kiadványaink iránt (Ótos András felvétele)

Varjú Márta főszerkesztő  (Ótos András felvétele)

Varjú Márta főszerkesztő (Ótos András felvétele)

A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta szerkesztőinket (Ótos András felvétele)

A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta szerkesztőinket (Ótos András felvétele)

Kisimre Ferenc egykori Magyar Szó-s kollégánk köszöntőjét követően Balogh József beszélgetett a Magyar Szó szerkesztőivel: Varjú Márta főszerkesztővel, Kabók Erika főszerkesztő-helyettessel, Nagy Magdolnával, a Naptár szerkesztőjével és Fodor Istvánnal, a Szórványlétben című kötetek szerkesztőjével.

Arra a megállapításra, hogy az utóbbi néhány évben szokatlanul sok könyvet adott ki a napilap szerkesztősége, Varjú Márta megjegyezte, hogy „így hozta a sors, de a sors kezét mi fogtuk”. Főszerkesztőként eltökélt szándéka volt ugyanis a könyvnaptár visszaállítása, és csakhamar bebizonyosodott, népszerű az olvasók körében. Ezt követte – miközben a Naptár évente rendszeresen megjelenik – a lap hét évtizedes történetét bemutató könyv, majd a Szórványlétben két kötete, illetve a kettő között a Menedékben című, az 1956-os forradalom évfordulójára megjelent kiadvány. Hozzátette, hogy a szórványról szóló kötetekkel egyúttal a kihalóban levő riport műfaját is igyekezünk éltetni.

Fodor István a szórványban élő magyarság megmaradásának néhány fontos mozzanatára mutatott rá, elsősorban Reményik Sándornak a már közhellyé idézett soraira: Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát. Megjegyezte, hogy ismét hallott olyan észrevételeket, miszerint talán nem kellene nagyon ragaszkodni a kis létszámú osztályok megnyitásához, mivel ennek pedagógiai, beilleszkedési, szocializációs hátrányai vannak. De épp a korábbi tapasztalatok igazolják, hogy az iskola teljes föladása gyorsítja a kis közösségek szórványosodását, és egy bezárt iskolát csak sokszoros erőfeszítéssel lehet újra kinyitni akkor is, ha megnövekszik a diákok létszáma. Beszélt arról a különös élményről is, hogy bár azt hihetnénk, hogy a szórványban a többségi közösségbe beolvadók anyanyelvük föladásával nemzeti identitásukat is teljesen föladják, a riportokból kiderült, hogy a magyarul már nem tudók is sokan határozottan kimondták, hogy ők magyar nemzetiségűek.

Kabók Erika, a szórványriportok és a könyvek ötletgazdája szervezte meg és közölte sorozatban a Magyar Szó Hétvége mellékletében ezeket a riportokat, hogy utána könyvekké is összeálljanak. Ő azt emelte ki, hogy ez a korkép, tehát egy korszaknak a lenyomata, amelyet összefogással megalkotott a szerkesztőség, nem fest egyértelműen szomorú képet a szórványról, hiszen azt tapasztalhattuk, hogy ott, ahol létezik művelődési egyesület, van iskola, templom, és esetleg magyar párt is működik, ott életerőt mutat a szórványban élő magyar közösség, tapasztalhatjuk az élni akarásukat. S ehhez nagymértékben hozzájárul a magyar kormány, amely támogatja az óvodákat és az iskolákat, újabban pedig a gazdaságnak is hatalmas segítséget nyújt. Persze a veszély fönnáll, hogy ha folytatódik a kivándorlás, a szaporulat pedig nagyon alacsony, akkor lépésről lépésre elveszíthetjük intézményeinket, amit nem volna szabad megengednünk.

A kötetek kapcsán szóba került a vendéglátó művelődési egyesület tevékenysége is, aminek köszönhetően a szegediek vagy ott élők bejártak már számos szórványtelepülést, műemlékeket és más értékeket is Vajdaságban, kapcsolatokat építettek, és Szegedre is látogatnak rendezvényekre az itteniek.

A központi téma mellett Nagy Magdolna ismertette a Magyar Szó készülő jövő évi Naptárának néhány részletét is. Megtudhattuk, hogy egyebek mellett helyet kapnak benne a fesztiválok, a vajdasági magyarság fontos kulturális rendezvényei, az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából riport készül Doberdóról és az Isonzó vidékéről, ahol nagyapáink vagy dédapáink közül is sokan részt vettek a harcokban (és munkatársunk épp a VMDK-egyesület szervezésében jutott el a helyszínre). Emellett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója is helyet kap a könyvben, miként például a dicsőnek már kevésbé nevezhető joghurtforradalom évfordulója is. Első alkalommal pedig CD is kerül a Magyar Szó 2018. évi Naptárába.

Tekintsék meg az eseményről készült további felvételeinket: https://www.magyarszo.rs/hu/3483/galleria/171686/A-Magyar-Sz%C3%B3-k%C3%B6nyvbemutat%C3%B3ja-Szegeden.htm


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége