A nemzeti kisebbségek jogérvényesítési akciótervének megvalósításáról szóló jelentéstételi folyamatok előremozdításának érdekében tartott tegnap képzést a Szerbiai Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatal és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság Újvidéken.
Fotó. Ótos András
A jelenlevőket dr. Suzana Paunović, a Szerb Köztársaság Kormánya Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalának igazgatója és Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár köszöntötte.
A kisebbségügyi cselekvési tervet a szerb kormány 2016 márciusában fogadta el. A tartományi kormány alelnöke szerint a több mint egyéves időszakban lassan ugyan, de biztosan megvalósul mindaz, ami az akciótervben rögzítve lett, s amit Szerbia elvállalt a 23. tárgyalási fejezethez kapcsolódóan. Az akciótervben részletesen, átgondoltan kidolgozták azokat a tevékenységeket, amelyeket az elkövetkező években meg kell valósítani.
Jó néhány tevékenység, főleg a jogi keretet illetően megvalósult, de mivel a cselekvési tervben meghatározták a határidőket is, a képzéssel elő szeretnék segíteni az akcióterv határidőn belüli megvalósulását. Emellett a kapcsolattartókat jobban megismertetik a kötelezettségeikkel, valamint megtanulják a jelentésírás módját a megfelelő űrlapok használatával.
Az akciótervbeli tevékenységek megvalósításával 74 kapcsolattartó van megbízva, akiknek megbízatásukról negyedévente jelentést kell benyújtaniuk a Szerb Köztársaság Kormánya Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalához.
Nyilas Mihály hangsúlyozta: a magyar kisebbségnek Szerbiában és Vajdaságban nagyon fontos a szerb nyelv mint nem anyanyelv tanítási programjának a módosítása, továbbá a részarányos foglalkoztatást szabályozó fejezet is, amelynek keretében az egész közszférában komoly változások várhatóak. Elégedettségét fejezte ki, hogy a tartományra és az önkormányzatokra vonatkozóan már megszülettek az idevágó jogszabályozások. Ahogy mondta, vannak változások és eredmények is, az igazi eredmények azonban a létszámstopp megszüntetése után várhatók, hiszen akkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a lakosságra jellemző struktúra megvalósuljon a közszférában is. Ugyanakkor a nemzeti tanácsok szerepe, státusa, kötelezettségei, jogai fontos része az akciótervnek. Erre vonatkozóan még az idén megszülethet a törvénymódosítás, és megvalósulhatnak mindazok a feladatok, amelyeket az akcióterv tartalmaz.
– Az oktatási képzés célja, hogy mindaz, ami az akciótervben szerepel, meg is valósuljon az EU-s csatlakozásig. A kötelezettségek egy részének megvalósítása az önkormányzatokra hárul. A kisebbségügyi, a kisebbségek és a többségi nemzet közti viszonyokat rendező bizottság tanácsszerepe fontos. Sajnos ezek a bizottságok, ahol jelen vannak, nem mindenhol hatékonyak – mondta Nyilas Mihály.
A képzésen 41 olyan önkormányzatból voltak jelen képviselők, kapcsolattartó személyek, ahol többnemzetiségű a lakosság.
Fehérvári Magda, aki a társadalmi tevékenységek titkárhelyettese a szabadkai önkormányzatban, elmondta, mindent megtesznek azért, hogy a kisebbség megmaradjon és a jogaikat meg tudja valósítani az önkormányzatnál és városi szinten.
– Már régóta három nyelvet használunk az önkormányzatnál. Minden ügyfélnek joga van magyar nyelven, horvát nyelven és természetesen az állam nyelvén hozzánk fordulni levélben, vagy személyesen is. Ezenkívül követjük a kisebbségeknek a munkáját, és arra törekszünk, hogy ebben segítsünk – mondta a titkárhelyettes.
