2024. április 26., péntek

A félelem szökésre késztet

Az elmúlt nyolc hónap alatt 41 vezető szökött meg a baleset helyszínéről

Az újvidéki közlekedési rendőrség augusztus végéig összesen 41 olyan balesetet vett jegyzőkönyvbe, amelyek során a balesetet előidéző járművezető faképnél hagyta a sérülést szenvedett személyt.

Tavaly a szerencsétlenség színhelyéről 67 vezető szökött meg, ez az adat az egész évre vonatkozik, úgyhogy a 2017-es év mutatója is várhatóan hasonlóan alakul majd.
Abban az esetben, ha a közúti balesetben résztvevő jármű vezetője elhagyja a helyszínt, könnyebben megsérült személyt hagyván sorsára, pénzbírságot, de akár három évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rá. Ha súlyos sérültről van szó, akkor szigorúbb büntetés vár a baleset előidézőjére: hat hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetést szabhatnak ki. Abban az esetben, ha a balesetben megsérült személy belehal sérüléseibe, egytől nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat az elkövető – írta a Dnevnik napilap.
Ratko Božović szociológus szerint Szerbiában azért történnek egyre gyakrabban cserbenhagyásos gázolások, mert társadalmunkból kiveszett az együttérzés.
– Szerbiára is már jellemző az a viselkedésmód, amikor egy sérülést szenvedett polgárt az utcán messze elkerülnek az arra járók, nehogy tanúskodniuk kelljen, vagy hogy ne adj Isten, segíteni kelljen a pórul járt személyen. A járművezetők esetében az a fő cél, hogy a baleset után minél előbb „eltűnjenek” a nyilvánosság és a rendőrség szeme elől. Ez egy kispolgári viselkedésmód, sajnos ez történt az identitásunkkal. Teljesen elvesztettük az emberségességünket, a közúti balesetek elkövetése utáni viselkedésmód is ennek drasztikus példája – magyarázta Božović.
A pszichológus szerint pszichopatológiai esetekről van szó, ilyenkor ugyanis félelmet érzünk, ami ugyanazt a reakciót váltja ki, mint az állatoknál: vagy elszökünk a helyszínről, vagy szembeszállunk a bajjal, vagy pedig leblokkolunk a félelem miatt. Az ilyen leblokkolás 20-30 percig is eltarthat. Mivel a közúti szerencsétlenségeknél óriási félelem keletkezik, előidézői megpróbálnak minél gyorsabban elszökni a helyszínről. Később, amikor elmúlik a félelem, rájönnek mit tettek, és sokan utólag jelentkeznek a rendőrségen – magyarázta Dragan Žuljević pszichológus.