Bonn, 2017. szeptember 22.
NÉMETORSZÁG – VIGYÁZZ! Ezzel a nem mindennapi címmel jelent meg a tegnapi Die Zeit tekintélyes napilap vezércikke, alatta pedig egy félreérthetetlen, öthasábos rajz ad magyarázatot, hogy mire is gondol a vezércikk szerzője. A rajzon egy átlátszó szavazóláda látható, egy kéz pedig érvényes szavazócédulát dob bele. Az urnában egy pokolgép van, amelynek gyújtózsinórja szikrázva serceg... hamarosan felrobban(hat).
Erre a vezércikkre bizonyára sokan felfigyeltek, jómagam is, aki immár egy hónapja szemlélem itt Bonnban a soron következő választások eseményeit, amelyet most vasárnap (szeptember 24-én) tartanak meg a majdnem 83 millió lakost számláló ország területén, és amelyre 61,5 millió szavazót várnak a 17 szövetségi köztársaságból. Az említett cikk címéből és üzenetéből is látszik, az iparilag fejlett és gazdagnak, jól szervezettnek mondható ország választási lázban ég. A voksolásra és az eredményére nemcsak a gépkocsigyártásáról híres állam politikusai, hanem a teljes lakosság is nagyon kíváncsi, de a menekülthullám miatt megbolydult teljes Európai Unió és – nem túlzás kimondani – az egész földkerekség is figyel. Figyelnek továbbá a közvélemény kutatók is, amelyek közül az első öt legnagyobb azon az egyöntetű véleményen van, hogy a választások előre lefutottnak ígérkeznek.
Az említett közvélemény-kutatók ma megjelentett adatai szerint ezen a választáson hat olyan párt indul, amelyiknek reális esélye van bejutni az ország legmagasabb törvényhozó testületébe a Bundestagba, azaz a szövetségi parlamentbe. Az esélyesek sorrendje: a kancellár, Angela Merkel az általa vezetett CDU-nak (Keresztény Demokrata Unió) és szövetségesének a CSU-nak (Keresztény Szocialista Unió) együttesen az össz leadott érvényes szavazatnak a 36,5 százalékát kapja majd, a Martin Schultz vezette SPD (Szocialisták) 23 százalékot kapnak, a Német Baloldal (Linke) 10, az FPD (Librálisok) 9, az AfD (Alternatíve für Deutschland) ugyancsak 9 százalékkal kerül be a Bundestagba, a Zöldek (Grüne) pedig 8 ,5 százalékkal ér majd célba. A többi apró pártnak (negyvennél több van) jut majd a maradék 5 százalék.
A kancellári tisztségre 2 jelölt van, Angela Merkel és Martin Schulz. A közvélemény-kutatók szerint a szavazók 48 százaléka az eddigi kancellárt támogatja, elégedett ugyanis Merkel munkájával. Martin Schultzra 22 százalék szavaz, a polgárok 30 százaléka pedig egyiket sem tartja elfogadhatónak. Az előzetes véleménykutatás során feltett kérdésre, hogy a több hónapon át tartó választási kampány során megértették-e a választók a jelöltek ígéreteit, a megkérdezettek 18%-a igennel válaszolt, ám a többi 82% nemmel. Maga Merkel egyébként a kampány során és az ellenjelöltjével folytatott kihívásos „vitában” (sokan csak baráti csevegésnek nevezték a tévés vitát) jelentette ki, hogy utoljára szeretne kancellár lenni, még egy megbízatási időszakot vállal, azután visszavonul a politikából.
Szavazás levél útján (is)
Sem gazdasági fejlettségében, sem választási mentalitásában Németország nem hasonlítható a balkáni államok egyikéhez sem, mi, az egykori YU polgárai másmilyen hangulathoz szoktunk, mint amilyen itt jelenleg Bonnban, a 20 milliós Észak Rajna-Westfalia tagköztársaságban uralkodik.
Amolyan heves plakátletépési és -eltüntetési cselekedetekkel nem találkoztam itt, de találkoztam egy számomra meglepő újdonsággal: a postai levél útján történő szavazással. A napi- és hetilapok, a rádió- és tévéműsorok mindegyike közölte a Német Posta felhívását, amelyben – az országos választási bizottsággal együtt – tudatták a voksolni óhajtókkal, hogy levél útján is leadhatják szavazatukat, ha betegség, elfoglaltság, évi szabadság vagy éppen szakmai továbbképzés, külföldi utazás akadályozná meg őket, hogy eleget tegyenek polgári kötelezettségüknek. A szavazócédulák már egy hónappal ezelőtt megérkeztek egyik barátom családjához (vajdaságiak, de már van szavazati joguk – tehát német állampolgárságuk is), de már akkor tudták, hogy a szavazás napján otthoni családi ünnep miatt hazautaznak, így írásban kérték, hogy levélben szavazhassanak. Kérésükre gyors válasz érkezett – válaszborítékkal, így tettek eleget kötelezettségüknek, azaz postán szavaztak. Sokan tették ezt mások is, például a kölni kórházból vagy egy itteni öregek otthonából. Igaz, olyan véleményeket is hallottam, hogy a levélszavazáson nem mindig a voksoló akarata érvényesül, különösen a túl idős, magatehetetlen polgárok esetében, de ez kivételnek számít. A négy évvel ezelőtti választások tapasztalatai azt mutatták, hogy a levélben leadott szavazatok aránya alig fél százalék volt. Egyébként akkor a választók 70%-a szavazott, a mostani voksoláson valószínű még ennél is magasabb lesz a megjelent polgárok aránya.
A legnépszerűbbek
Németországban a lakosoknak mindössze a 7 százaléka elégedetlen a gazdasági helyzetével. Talán ezzel magyarázható a CDU-CSU—SPD eddigi szövetségének az újabb, várható koalíciója.
Most arról is döntenek a szavazópolgárok, hogy melyik lesz a harmadik legerősebb párt, hiszen ennek fontos ellenzéki szerep juthat, különösen, ha a harmadik erő 12 százaléknál többet kapna. Már most állítható, ha a CDU–CSU—SPD koalíció a választások után ismét összeáll, akkor az országban egy magabiztos politikai csoportosulás fog őrködni, Németország tovább erősödik és ez – az itteni szakvélemények szerint – mindenkinek, vagyis Németországnak, az EU-nak és persze a világközösségnek is kedvező lesz.
A balkáni térségből származó mintegy 700 ezer vendégmunkás érdekeit nézve azt észlelhettem, hogy a „mieink” Merkel győzelmét és a CDU további erősödését várják, a vesztesnek pedig – ha a „Vörös Don Kihote”, vagyis Martin Schulz lesz – vigaszként egy miniszteri tárca jut, talán éppen a külügyi, ahol egyébként is otthonosan mozog.
A CDU várható győzelmét különben a politikusok népszerűségi listája is bizonyítja, hiszen a legnépszerűbb a jelen pillanatban is a kancellárjelölt, Angela Merkel, őt Wolfgang Schauble (CDU) pénzügyminiszter, Sigmar Gabriel (SPD) külügyminiszter, Martin Schulz (SPD) ésThomas de Maizière (CDU) belügyminiszter követi. A további sorrend: Christian Lindner( FDP), Horst Seehofer (CSU), Ursula von de Layen (CDU), Cem Özdemír (Zöldek), Kartin Göring Eckardt (Zöldek), Sahra Wagenknecht (Linke) és Frauke Petry (Af D).
Persze ezek az előrejelzések, véleménykutatások vasárnap este és hétfőn reggel már vagy bebizonyosodnak, vagy cáfolatot kapnak. Talán nem következik be hasonló helyzet, mint az USA-ban fél évvel ezelőtt, amikor a biztosnak kikiáltott győztesből egyszerre nagy vesztes lett, vagyis váratlan eredmény született. Szerintem kevésbé hihető, hogy a Die Zeit vezércikkében bemutatott választási bomba mégis robbanni fog.
