A Vajdasági Magyar Szövetség több módosítási indítványt nyújtott be a parlament ötödik, rendkívüli ülésének napirendjén szereplő oktatási kerettörvényre és a felsőoktatási törvényjavaslatra. Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője parlamenti felszólalásában részletezte a módosítási indítványokat. Elmondta, a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangban az oktatási kerettörvényben is szerepelnie kell annak a meghatározásnak, hogy a köztársaság, a tartomány és az önkormányzatok mellett a nemzeti tanácsok is lehetnek oktatási intézmények alapítói. Mint rámutatott, a jelenleg érvényben levő oktatási kerettörvényben is szerepel, és mint a minisztériumból érkező visszajelzésekből leszűrték, a jelenlegi kerettörvénynek is része lesz.
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
– Valamivel nehezebb volt az oktatási kerettörvényre benyújtott tartományi hatásköröket megóvni, a benyújtott módosítási indítványról megegyezni, de szeretném megjegyezni, hogy Pásztor Bálint frakcióvezetőnk tárgyalt erről a miniszterrel. Konkrétan arról van szó, hogy a tartományi hatáskörökről szóló törvény azt írja elő, az oktatási intézmény – legyen az általános vagy középiskolai, illetve iskoláskor előtti – igazgatójának megválasztásánál az illetékes tartományi titkárság jóváhagyása szükséges, magyarán, ez a szerv megvétózhatja a kinevezést. Pásztor Bálint úr megegyezett a miniszterrel, így a minisztérium néhány napon belül válaszol, hogy elfogadja-e ezt a módosítási indítványt, így az automatikusan belekerül a törvényjavaslatba és nem kell róla külön szavazni – nyilatkozta lapunknak Kovács Elvira a felszólalását követően, majd folytatta: – Ezzel a módosítási indítvánnyal sikerül majd összhangba hozni a törvényjavaslatot a jelenleg hatályban levő, a tartományi hatáskörökkel foglalkozó törvénnyel – mondta.
A felsőoktatási törvény esetében az egyetemi hallgatók és oktatók nyilvántartására vonatkozó módosítási indítványt nyújtottak be. Mindenekelőtt indítványozták, hogy a nemzeti tanácsok is mondjanak véleményt azokról a személyekről, akiket a vezető testületekben neveznek ki azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a kisebbség nyelvén is folyik oktatás.
– Emellett nagyon fontos és nagyon jó, hogy pozitív visszajelzést kaptunk az oktatási minisztériumból az egyetemi hallgatók és az oktatók nyilvántartására vonatkozó módosítási indítványunkról. A felsőoktatási törvény is egy nagy törvény, amely foglalkozik a hallgatók és az oktatók nyilvántartásával is. Mi bővíteni szeretnénk a nyilvántartási adatokat az addig elvégzett iskolák tannyelvével, vagyis információt szeretnénk szerezni arról, hogy az egyetemi hallgató vagy tanár, oktató milyen nyelven végezte az általános és középiskolát. Ugyan mindenki nyilatkozhat arról, hogy melyik nemzeti közösséghez tartozik, de ez nem kötelező, de ha megvan az adat arról, hogy milyen tannyelven végezték el az általános és a középiskolát, abból kiszűrhető, hogy ki milyen nemzetiségű. Az ilyen nyilvántartási adat megléte valójában alapfeltétele a részarányos foglalkoztatásnak, amelynek a gyakorlati megvalósításán intenzíven dolgozunk – hangsúlyozta Kovács Elvira.
Rámutatott, az oktatási kerettörvényt és a felsőoktatási törvényjavaslat jelenlegi formáját részletes közvita előzte meg, amely során figyelembe vették a különböző testületek megjegyzését is. A VMSZ által delegált államtitkár asszonynak köszönhetően az oktatási kerettörvény figyelembe vette a kisebbségi oktatást, a kisebbségi jogokat. Mint arra a parlamenti képviselő rámutatott, módosítási indítványukkal a nemzeti tanácsok hatáskörére is sikerült idejében reagálni, illetve a tartományi hatáskörökért kiállni.
