Hátizsákos turistaként első utam a vasútállomásról általában a turisztikai irodába vezet, hogy szerezzek egy jó várostérképet. Metzben is ezt a protokollt követtem. Hallottam ugyan a távolból szirénaszót, de mit sem sejtve besétáltam a Tourinformba. Borostás arccal, egy hétre való cuccal a kövér hátizsákomban. Nem tudom, hogy a két katona vagy én szeppentem-e meg jobban, amikor szembe találtam magam a két puskával. Bombariadó volt az épületben. De azért lett térkép.
Miután az adrenalinszintem helyreállt, és a szívem is 20 centivel lejjebb került, nyakamba vettem a hangulatos lotaringiai kisvárost. Mindjárt a Place d’Armes-on néztem körül. Az ominózus turisztikai iroda mellett a Városháza épülete áll, homlokzatán a Francia Köztársaság alkotmányának mottójával: Liberté, Égalité, Fraternité. A teret egyértelműen a Cathédrále St-Étienne uralja. A templomot három évszázadon át építették, ablakait hétszáz éven át festették. A 6500 m2 üvegfelület díszítésén sok művész dolgozott, többek között Marc Chagall. Az épület több impozáns mérettel rendelkezik: a Dame Mutte harang 11 tonnát nyom, a főhajó 42 méteres (14 emelet!) magasságával a gótika legnagyobb építménye. Több mint fél hektárnyi üvegfelülete miatt gyakran Isten lámpásának nevezik. Metzben rengeteg templom épült az elmúlt másfél évezredben. Számos közülük még ma is működik. Legkorábban valószínűleg a St-Pierre-aux-Nonnainst emelték, de a hunok és más barbár törzsek lerombolták. Az Ancien Couvent des Récolles kolostor viszont ma is áll. Falai között dolgoznak az Európai Környezetvédelmi Intézet munkatársai. A mai Metz építészetét legjobban a juharfával díszített Arsenal koncert- és kiállítási terem jellemzi. A városon átfolyik a Mosel és a Seille folyó. Több mellékáguknak és szigeteiknek köszönhetően a tágabb városközpont parkra hasonlít. 34 km hosszú sétálóutcáinak, golfpályáinak és parkjainak hála minden metzi lakosra 37 m2 zöldfelület jut, ezzel Stockholm mellett Európa legzöldebb városa. Naplemente után felgyullad a város 13 ezer köztéri kandelábere, a bazilika átváltozik Isten lámpásává, a Temple neuf fényei pedig táncra pattannak a Mosel hullámain. A középkori óváros pillanatok alatt romantikussá válik.
Háromezer éves történelme alatt a város több birodalomhoz is tartozott. A metziek legsanyargatottabban a hunok ideje alatt éltek. Ebben az időben egy Livier nevű szerzetes a vad hunok között hirdette a kereszténységet. Egy hun sem tért meg, hanem a legenda szerint elfogták Liviert, és lefejezték. Ekkor ő kezébe vette levágott fejét, a város felett elterülő dombra sietett, megásta sírját, és csak ezután lehelte ki a lelkét.
