2024. március 29., péntek
CÍMLAPTÖRTÉNET

„A lírai dalok állnak közel hozzám”

Amikor 2012-ben megjelent a The Voice tehetségkutatóban Pál Dénes, megjelenésével azonnal meghódította a szebbik nem táborába tartozó rajongókat, majd hangjával is bizonyított és a rajongótábor olyannyira kiszélesedett, hogy meg is nyerte a vetélkedőt.

Fotó: Kiss Kriszti

Fotó: Kiss Kriszti

Később még több felkérést kapott a tévétől. Sikeresen szerepelt Agárdi Szilviával A Dal 2013 eurovíziós dalválogatón, amikor egészen a döntőig jutottak Szíveddel láss című dalukkal, majd egy évvel később ugyanitt szólóban is bejutott a döntőbe Brave New World című számával. 2014-ben következett a Sztárban Sztár című show, amelyet megnyert, majd ezt követte a Nagy Duett Demcsák Zsuzsával, illetve egy újabb siker az idén az év elején, a Sztárban Sztár + 1 kicsi Varga Viviennel.

Azt, hogy a határokon kívül is mind népszerűbb előadó, mi sem bizonyítja jobban, mint zentagunarasi koncertje, ahol zsúfolásig megtelt a tér rajongóival. A fellépés előtti órákban sikerült időt szakítania, hogy leüljünk egy rövid interjúra.

Kezdjük talán az első lépésekkel. Mikor és hogyan indult énekesi pályád?

– Az egész dolog nekem az amatőr színjátszással kezdődött Miskolcon, a szülővárosomban. Ott relatív sok amatőr színjátszó társulat létezik, mind a mai napig is. Szerettem volna kipróbálni magam a színházban is, mint lelkes feltörekvő amatőr, és egy idő után olyan szerepeket is kaptam, amelyek énekes szerepek voltak. Ezek nekem nagyon megtetszettek. Ezzel párhuzamosan jártam az Egressy Béni zeneiskolába is ének szakra a középiskola mellett, ott valahol 2008. környékén. Tulajdonképpen ebből az amatőr színjátszásból nőtte ki magát az énekesi pálya, amelynek következő lépcsőfoka már a The Voice tehetségkutató volt.

A vetélkedő megnyerése után felfelé ívelt ez a pálya. Hogyan élted meg azokat az éveket?

– Igazság szerint nagyon nehéz volt felfogni, hogy mi is történik körülöttem. Inkább azt vettem észre, hogy elkezdődött 2012-ben a The Voice, aminek 2013 elején lett vége, utána mindjárt mentünk az Eurovíziós Dalfesztiválra, majd jöttek egyből a fellépések. Korábban nem volt ebben tapasztalatom, hogy szóló előadóként kiálljak a színpadra, az elejétől a végéig saját magam levezényeljem. Mert addig mindig felkonferáltak bennünket, elénekeltük a dalunkat és lejöttünk, itt pedig egyedül kellett helytállni, meg érvényesülni országszerte, sőt az országon kívül is. Nekem körülbelül háromnegyed év kellett ahhoz, amikor egy kicsit megállhattam belegondolni és észlelni, hogy mi történt ez alatt az idő alatt, mennyit fordult körülöttem a világ. Nyilván én magam is változtam, ez valahol elkerülhetetlen, hogy amikor egy új világba csöppen az ember, az valamennyire átformálja. Bízom azonban benne, hogy többnyire előnyömre, mint hátrányomra változtam.

Már a kezdetektől egy lírai-énekesi kép alakult ki a közönségben rólad. Azóta láthattuk például a Sztárban Sztár-ban is, hogy jóval sokoldalúbb a stílustárad. Te hogy látod ezt?

– Azt mondanám, olyan vagyok, ahogy a közönség megismert a The Voice műsorban, főként a lírai dalokkal. Ilyen beállítottságú embernek is tartom magamat, tehát ez a lírai műfaj, az egésznek a hangulatvilága áll közel hozzám. Viszont tény, hogy az említett show-műsorban alkalmam nyílt több stílusban is kipróbálni magam. Egyfajta lehetőségnek tekintettem azt a versenyt. Az az igazság, hogy nemcsak kipróbáltam magam ebben, inkább megmutattam ezt az arcomat is egy kicsit. Elsősorban azonban a lírai vonalhoz húz a szívem.

A nyár minden bizonnyal a fellépések, a fesztiválok időszaka nálad is. Jut idő ilyenkor továbbgondolni az évet? Készülsz-e esetleg megjelentetni valami újdonságot?

– Ilyenkor valóban sok fellépésem van. Nekem ez kitolódik egészen szeptember végéig, tehát addig tart a nyár a fellépéseket tekintve. Háttérmunkák azért mostanság is történnek, új dalon is dolgozunk, és bízom benne, hogy még szeptemberben megjelenik. Éppen holnap megyek a stúdióba és énekelem fel az új dalt, emellett egy lemezen is dolgozunk, amit szeretnénk októberben elkészíteni és még az idén megjelentetni. Utána már készülünk az év végére a télre, egy immár hagyománnyá váló karácsonyi, vagy inkább ünnepi koncertre, ami saját szervezésben kerül megrendezésre Miskolcon, illetve Budapesten. Ezeknek a pontos időpontját a közönség még nem tudja, mi már igen, de ígérem, hogy ezt ők is időben megtudják. Ennek most az lesz a különlegessége, hogy egy vonósnégyessel is kiegészülünk, tehát a hangzásvilága is formálódik, egy kicsit a klasszikus vonalba megy át.

Harmadszori nekifutás az eurovíziós fesztiválnak?

– Kétszer futottam már neki, egyszer duettben, egyszer szólóban. Úgy érzem, hogy amit én ott szerettem volna megtapasztalni és megtudni erről a világról, az nagyjából kielégítette a kíváncsiságomat, sikerült belelátnom. Úgy érzem azonban, hogy más közegben kell közönség elé állnom, vagy megmérettetni magam. A versenyeket az idén hanyagolom. Kivonulok egy kicsit ebből a világból.

Ennyi munka mellett van-e szabadidőd? Mivel töltöd a legszívesebben?

– Sikerült időt szakítanunk egy rövid nyaralásra. A horvát tengerparton voltunk párommal és egy másik fiatal párral, barátainkkal. Néhány napos kikapcsolódásra jutott csak idő, de nagyon élveztük. Tulajdonképpen egy kis feltöltődés volt. Van még ezenkívül egy nyereményutazás a tévéadásból, amit az idén kell kihasználunk, de utána talán csak december 31-én lesz idő egy pezsgőbontásra.

Tudjuk rólad, hogy nagy környezetbarát vagy. Hogy éled meg ezt a hétköznapokban?

– Igyekszem környezettudatosan élni az életet. Ha nem énekelnék, akkor a környezetvédelem felé irányultak volna tanulmányaim. Elsősorban a megújuló energiák érdekelnek. Amennyire időm és erőm engedi, és ha hívnak környezetvédelmi eseményre, szívesen támogatom. Ezt igyekszem megerősíteni másokban is.

A filmek világa mennyire áll közel hozzád?

– Egy hosszú nap után nagyon szívesen nézünk filmet, vagy otthon, vagy elmegyünk moziba. Igazából mindenevő vagyok, talán a romantikus filmek kerülnek el egy kissé, néha kiegyezünk a párommal, és együtt megnézünk ilyet is, viszont vonz a fantasztikus filmek világa, a krimik, a thrillerek, és örülök, ha kikapcsol egy film a hétköznapokból. Egyik nagy kedvencem például a Forrest Gump, nagyon sokat lehet belőle tanulni.

Milyen zenét hallgatsz?

– Tulajdonképpen itt is mindenevő vagyok. Minden stílusban tudok találni érdekes dolgokat. Mégis talán a dalok állnak hozzám legközelebb. Valahogyan a korábbi évek dalaiban jobban otthonra találok, mint a mostaniakban. Ha meg kellene neveznem egy kedvencet, akkor mindenképpen Josh Groban lenne.

A filmekben és a zenében tehát mindenevő vagy és a gasztronómia világában?

– Elsősorban a magyaros ételeket kedvelem, de szeretek kipróbálni új dolgokat, mint például a tenger gyümölcsei. Most Horvátországban én csak halakon és tenger gyümölcsein éltem, ami lehet másnak egy kicsit fura, de nekem tetszett. Amikor hazalátogatok, akkor természetesen vasárnaponként ott van az asztalon a hagyományos húsleves. A konyhában hagyom a páromat érvényesülni, de szívesen segítek, sőt el is készítek néhány ételt, ha úgy adódik.