2024. április 26., péntek

Az elkerülhetetlen Soltvadkert

Kihagyhatatlan hely a Szent Korona Családi Cukrászda

Legutóbbi utazásunk során figyeltünk föl rá, hogy bármerre utazunk is Magyarországon, Soltvadkert kötelezően útba esik. Eddig eszünkbe sem jutott, hogy minden utunk Soltvadkerten keresztül vezet, ám most, amikor autónk jó ló módjára a Szent Korona Cukrászda elé kanyarodott, meglepődve tapasztaltuk, hogy a korábbi parkolót áthelyezték. Az automatizmus eme megtörése döbbentett rá, hogy rendszeres látogatók vagyunk ezen a pazar vendéglátóhelyen.

Az irodalmi arcképcsarnok tablói (Fekete J. József felvétele)

Az irodalmi arcképcsarnok tablói (Fekete J. József felvétele)

Fagylalt gyümölcságyon (Fekete J. József felvétele)

Fagylalt gyümölcságyon (Fekete J. József felvétele)

A süteményespult (Fekete J. József felvétele)

A süteményespult (Fekete J. József felvétele)

A hely önmagában impozáns, elegáns, ragyogó. A négy bejárattal rendelkező teret a hatalmas hűtőpult uralja, amelyben a legkülönfélébb fagylaltköltemények, sütemények, torták, sós falatok tornyosulnak. Frissen facsart és préselt gyümölcslevek állandó kínálata mellett gyümölcskelyhek, édesipari kompozíciók között lehet válogatni. Néhány éve egyik barátommal tértünk be, korán lévén, csupán kávét rendeltünk. Szinte komplett reggelit kaptunk, a kávé mellé jeges szódát, csokoládészeletet, édes és sós süteményt az elmaradhatatlan jeges szódával.

A termeket vörös bársony borítja, a falakon a Himnusz és a Szózat szövege, óriási tablókon a magyar irodalom domborművekből összeállított arcképcsarnoka. A rendelést állva, klubasztaloknál, talponálló pultnál vagy kényelmes szalongarnitúra mellett lehet elfogyasztani, és terasz is rendelkezésre áll. A mellékhelyiség tágas, modern, tiszta, illatos.

Szervánszky László cukrászmester, a gasztronómia lovagja, gyermekeivel közel ötven évvel ezelőtt indította el a vállalkozást, ami ma egy teljes csapatnak ad munkát. A hely 2005-ben elnyerte az Év cukrászdája címet.

Az 1971-ben alapított helyen saját hirdetményük szerint a forgalomtól függően 40–90 féle süteményt kínálnak, a fagylaltkülönlegességek számát harmincra teszik. Hát, ezt a hirdetményt igencsak régen fogalmazhatták, hiszen becslésem szerint csupán a fagylaltok száma nem marad száz alatt, a süteményekét meg sem tudom becsülni, és aztán jönnek a gesztenyepüré, a somlói galuska, a bámulatos fagylalt- és gyümölcskelyhek, a fantáziatorták. Legutóbb három gombóc fahéjas szilvafagylaltot rendeltem, a kedves fölszolgáló megkérdezte, hogy gyümölcságyon vagy inkább tejes alapon kérem-e. A gyümölcsöt választottam, mire kihozta nekem a fél gyümölcspiacot tejszínbe csomagolva. Délelőtt 11 órakor. Estig nem éheztem meg.

A létesítmény külön érdekessége a cukrászmúzeum, ahol egykori eszközök, süteményes könyvek láthatók.

Az alapító úgy tervezte, hogy a cukrászda egyszer majd irodalmi kávéházzá alakul. Ezt a jellegét 2009-ben nyerte el, amikor 52 bronzplakettből álló portrésorozat került föl a korábban kibővített létesítmény falaira. A domborműveket dr. Windecker Zoltán, a város nyugalmazott aljegyzője készítette. Janus Pannoniustól kezdve Szabó Magdáig olyan magyar ajkú költők-írók kaptak helyet a cukrászdában, akik verseikkel, műveikkel, tanításaikkal örök időkre feliratkoztak a magyar irodalmi élet legnagyobbjai közé. Az összhatás lenyűgöző, Soltvadkertet és a Szent Korona Cukrászdát nem lehet, nem szabad elkerülni!