Mindössze néhány nap múlt el azóta, hogy Irma, az 5-ös erősségű hurrikán szigetországokat tarolt le, és Floridába is megérkezett.
Az Irma hurrikán szeme (Fotó: MTI/EPA)
Többféle magyarázat létezik arra, hogy miért is számítanak egyre pusztítóbb természeti jelenségeknek az Irmához hasonló orkánok. Kovács Géza éghajlatkutató szerint az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés következtében szélsőségessé vált az időjárás, az említett hurrikánok gyakorisága és intenzitása is egyre erőteljesebb, valamint nagyok a hőmérséklet-ingadozások.
Rámutatott arra, hogy a klímaváltozás egy adott térség vagy hely több mint 30-40 éven belüli időjárási paramétereinek változására utal. A megfigyelések két legfontosabb eleme a hőmérséklet és a csapadék. Ez a két elem a legmeghatározóbb, természetesen más adatokat, többek között a páratartalmat és a légnyomást is figyelembe veszik.
A szakember hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás esetében két szemlélet jellemző. Elmondása szerint a Szerbiai Hidrometeorológiai Intézet által is támogatott szemlélet alapján vannak ún. hideg és meleg éghajlati ciklusok, amelyek 25–35 év között váltakoznak. A jelenlegi melegedő időszak néhány év múlva lassan véget ér, melyet egy hűvösebb időszak követ. Kiemelte, hogy bár az előző szemléletnek van alapja, a második szemlélet szerint a tapasztalható felmelegedés a korábbi tapasztalatokhoz képest jóval erőteljesebb.
– Tény, hogy mindig is voltak melegebb, illetve hidegebb időszakok, de ezek intenzitása jóval erőteljesebb lett az utóbbi évtizedekben. Mindehhez az előző évszázadban az ipari fejlődés és a környezetszennyezés növekedése járult hozzá. Ezt a szemléletet a klimatológusok egy másik csoportja vallja. Ők azt hangoztatják, hogy az ember belenyúlt a természet rendjébe, és a rendkívül intenzív környezetszennyezéssel felgyorsította az éghajlatváltozás folyamatát. Pár évtized alatt jelentősen emelkedett az átlaghőmérséklet – tette hozzá Kovács Géza.
A szakember arra is kitért, hogy az 1900-as években is voltak forró nyarak.
– Ezek vetekedtek az idei nyárral, viszont azok 30 éves időtartamban egyéni, extrém esetnek számítottak. Az elmúlt időszakban viszont egymás után jöttek az egyre melegebb nyarak, tehát egyértelműen felmelegedésről van szó. Mindez vélhetően a természetes éghajlatváltozás folyamatának részét képezi, illetve az emberi beavatkozásnak is a következménye, hiszen az ember felgyorsította ezt a folyamatot. Nemcsak, hogy szennyezzük a levegőt és a környezetünket, hanem a zöldövezetek aránya is érezhetően csökken a Földön – mondta.
Az éghajlatkutatót arról is megkérdeztük, hogy térségünkben mire számíthatunk. Elmondása szerint a jelenlegi számításokat figyelembe véve az elkövetkező években folytatódik a magas hőmérsékletek időszaka. Az előttünk álló években is magasabb hőmérsékleti értékek várhatók, és a csapadék eloszlása, a jelenlegihez hasonlóan, is nagyon szeszélyes lesz. Előfordulhat, hogy szinte hetekig nem hullik csapadék, ami a mezőgazdaságnak egyáltalán nem kedvez majd. Éppen ezért azt ajánlotta, hogy aki csak teheti, mindenképpen alakítson ki öntözőrendszert, azaz gazdálkodjon a lehulló csapadékkal. Megtörténhet, hogy pár nap leforgása alatt nagy mennyiségű csapadék zúdul le, és ezáltal az egész havi mennyiséget is lefedi. Hevesebbek lesznek a zivatarok, és olyan helyzetek is kialakulhatnak, amikor kis körzetekben hatalmas mennyiségű eső esik. Ebből kifolyólag a nyár egyes helyeken csapadékos lesz, miközben az egész tartományban 90 százalékban szárazság uralkodik.
A szakértő azt is hozzátette, hogy a telek relatív enyhék lesznek.
– Megfigyelhető, hogy már évek óta nincs jelentősebb havazás. Az idén is csak néhány centiméteres volt a hótakaró. Továbbra is ez várható, téli csapadék egyre ritkábban várható, miközben a leeső hó mennyisége egyre extrémebb lesz. Természetes, hogy az időjárásban vannak anomáliák, ilyen volt az idei január is, amikor nagyon hideg volt. Ennek az volt az oka, hogy Vajdaság egy medence, amelyben megrekedt a hideg nyirkos levegő – fejtette kia az éghajlatkutató.
