Három éve tartanak a multidiszciplináris kutatások a Törökbecsénél található borgyosi régészeti lelőhelyen. Legutóbb most augusztusban jártak itt szakemberek, de pénz híján ezúttal a szokásosnál rövidebb ideig – mindössze két hétig – tudtak ásatásokat folytatni ezen a területen.
Tijana Stanković Pešterac projektvezető, a Vajdasági Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: a múzeum szakembereinek továbbra is a kieli Christian Albrechts Egyetem kutatói nyújtanak segítséget a munkában, de ezúttal az arcehológusok mellett geoarcheológusok és geomorfológusok is csatlakoztak a csapathoz, amelynek az értékes neolitkori leletek mellett későbbi korokból származó tárgyakat is sikerült a felszínre hoznia. A mostani ásatások alkalmával több, vélhetően 19. századi üvegedényt is találtak, ami azt jelenti, hogy Borgyos még akkor is lakott település volt. Martin Furcholt, a Christian Albrechts Egyetem docense számára a késő neolitkori Borgyos leletei idővel talán arra is választ adnak majd: az i. e. 5000 körüli időszakban miként alakították ki az emberek az első nagyobb közösségeket, és azok hogyan voltak megszervezve.
Szerbiában először folynak ásatások starčevói településen geomágneses felvételek segítségével, ennek köszönhetően sokkal precízebb és gyorsabb munkát lehet végezni. Így sikerült kideríteni azt is, hogy a településnek összesen hét kapuja volt. A késő neolit idejéből, a Tisza menti és a Vinča-kultúrából származó kerámiák és kőszerszámok mellett számos állati csontmaradványt is találtak már Borgyoson, ami arra utal, hogy ezen a településen fejlett volt az állattenyésztés. A 2014 tavaszán kezdődött ásatások során sikerült kiásni egy a Tisza menti kultúrából származó házat is, valamint a borgyosi lelőhely tágabb körzetében található Precskát, amely egy a korai neolitikumhoz tartozó Körös–Starčevo-kultúra idejéből származó 8000 éves település.
A borgyosi feltárások jövőre folytatódnak, és az eddigi eredményeket egy kiadványban is közreadják.
