A jövő elkezdődött

Tóth Péter

2017. augusztus 22., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Országunk gazdasági felemelkedése a jelek szerint a jövőben, a meglévő stratégiák szerint jórészt arra alapozódik, hogy a nálunk viszonylag olcsó munkaerő miatt egyre több gyártókapacitást telepítenek hozzánk. A jelek szerint olasz, német és francia érdekeltségű befektetők mellett a törökök, kínaiak és más országok üzletemberei is főleg exportra termelő kapacitásokat létesítenek majd nálunk. Egy ilyen folyamatnak, a korábbi tapasztalatok szerint, vannak előnyei és hátrányai is. Időnként fellángol a vita azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon megéri-e jelentős kedvezményekkel csábítani a befektetőket, köztük az arabokat, oroszokat. Miközben erről zajlik a vita, és valóban vannak komolyan megfontolandó érvek és ellenérvek. A világon elindult egy olyan folyamat, mely a jövőnket is döntően befolyásolni fogja. Egyre több olasz, német, amerikai, japán, kínai és dél-koreai gyárban robotokat alkalmaznak, ami azt jelenti, egyre kevesebb munkát kell olyan országokban megszervezniük, ahol az olcsó és rendelkezésre álló munkaerő felhasználásával termelnek. Ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei között lehet a mi országunk is. Magas fokon automatizált gyárakat hatalmas kezdeti költséggel lehet csak alapítani. Az itteni vállalkozóknak nehezen lesz akkora felhalmozásuk, hogy be tudjanak ruházni az ilyen gyártósorokba, a külföldiek számára viszont az olcsó munkaerő már nem lesz vonzó, hiszen nem kell nagyszámú ember a termelési folyamathoz. Esetleg csak az olcsó energiaárak és a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások szerepelhetnek vonzó tételként.

A ROBOTOKAT ADÓZTATNÁK

Egyre többet beszélnek az utóbbi időben a robotadóról. A közelmúltban Bill Gates megnyilvánulása keltett nagy figyelmet, amikor kifejtette, véleménye szerint a kormányoknak úgynevezett robotadót kellene kivetniük az automatizálás lassítása érdekében. Meglepőnek is tekinthető, hogy ilyen nézeteket vall a világ egyik leggazdagabb embere, a Microsoft informatikai óriásvállalat társalapítója, aki a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kulcsfigurája. Gates szerint az automatizálás nagyon sok foglalkozás megszűnését eredményezi. A folyamat ellenőrzése végett, illetve a foglalkoztatás alternatív módozatainak kialakításához lenne szükség azokra a pénzügyi forrásokra, melyeket a robotadó által lehetne biztosítani. Az automatizáció, a gépesítés nem tekinthető hosszú távon is káros folyamatnak az emberi civilizáció fejlődése szempontjából. Gates egyébként egy másik alternatívát is felvetett: a magasabb termelékenységből eredő profit megadóztatását. Csakhogy lényegében ennek is a robotadóéhoz hasonló hatása lenne, hiszen a magasabb termelékenység szinte kivétel nélkül minden esetben az új technológiák eredménye. Bizonyos ágazatokban nagyon nehéz volna egyértelműen meghatározni, hogy mely állásokat szüntetnek meg a robotok, és kit, mikor, mivel kellene vagy lehetne megadóztatni. Sok esetben fizikailag nem létező gépről vagy robotról, hanem csak egy szoftverről vagy alkalmazásról beszélhetünk. Olyan vélemények is vannak, hogy nem robotadót kell kivetni, hanem a tőkenyereség után kellene megadóztatni a vállalkozókat.

LÓSORS

Nyilvánosan nálunk még senki nem beszél ugyan róla, de a világban tapasztalható robotizációs trend azzal fenyeget, hogy hosszú távon hazavihetik a termelésüket azok a külföldi nagyvállalatok, melyek most az ipari termelésünk jelentős részét, munkahelyek tízezreit adják. Ez nem a jövő, a robotok itt vannak, és a folyamatot, a jelek szerint, semmi sem állíthatja meg. A gépi erő mára minden ágazatban kiváltotta a fizikai munka túlnyomó részét, a mesterséges intelligencia pedig kiváltja a szellemi munka jó részét is. Azt tapasztalhatjuk, hogy az áttörések nem akkor következnek be, amikor megszületik egy találmány, innováció. Az igaz áttörést az hozza meg, amikor a korábban már feltalált dolgok olcsóvá, sok ember számára elérhetővé válnak. Amikor pl. a lovakat helyettesítő gépek megjelentek, kezdtek elterjedni a mezőgazdaságban, de az iparban és a hadászat területén is, a lovak száma ezzel párhuzamosan még egy ideig nőtt a világban. Számuk 1915-ben érte el maximumát, nyilván a világháború is hozzájárult ehhez. A személy- és áruszállításban, a hírközlésben, az ipari és a mezőgazdasági munkáknál ezt követően a gépi erő egyre több területen kezdte kiszorítani a lovakat. Ma már csak dísznek, kedvtelésből vagy sportcélokra tenyésztik őket. Jóformán minden tevékenységet, amit régen lóval végeztek, ma sokkal hatékonyabban el lehet végezni gépekkel. A jelenlegi helyzetben azonban még az is a robotok alkalmazása felé tolja a vállalkozókat, hogy az általuk végzett munka adómentes, szemben az emberek által végzett munkával.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége