Pár nappal ezelőtt olvashattak arról, hogy a levegőben duplájára növekedett a parlagfű pollenkoncentrációja. A szakértők véleménye szerint Vajdaságban a legtöbb a parlagfű, learatták ugyanis a búzát, és a tarló kiváló élőhelyet nyújt a gyomnövénynek. Tehát már most javában tart a parlagfűszezon, mindeközben egyre több a pollenérzékeny.
Prim. dr. Dušica Jarić tüdőgyógyász-allergológus elmondása szerint világszerte 150 millióan szenvednek a szénanáthától (allergiás eredetű náthától, amely kiválthatja por-, szőr-, atka-, vagy pollen érzékenység is). Szerbiában, illetve Vajdaságban erről nincsenek pontos adatok. Nem hivatalos adatok szerint a lakosság 10-15 százaléka érintett. Vajdaságban az szénanáthában szenvedők fele pollenérzékeny, amelynek egyik kiváltó oka a parlagfű. A gyomnövény eredetileg az Amerikai Egyesült Államokból származik, hajórakományokkal érkezett az ókontinenesre, Európa északi részein nem talált megfelelő táptalajra, ám délebbre húzódva robbanásszerűen terjedni kezdett. A doktornő rámutatott arra is, hogy a Kárpát-medence ideális termőtalaj a parlagfűnek, és továbbra is déli irányba terjeszkedik, így már Szerbia középső részein is megtalálható.
Azok, akiknél orrviszketés, orrfolyás, szemviszketés, száraz köhögés, nehézkes légzés, a nyálkahártya megduzzadása jelentkezik, feltételezhetően allergiásak az említett növényre. A doktornő elmondása szerint az orrfolyás, a tüsszögés, valamint az orr- és szemviszketés enyhébb formában is megnyilvánulhat, ez pedig elsőre megtévesztő lehet. A tünetek ugyanis egyszerű megfázásra is utalhatnak.
– Az évek múlásával mindig ugyanabban az időszakban, tehát augusztus második felében és szeptemberben ismételten, valamint sokkal erőteljesebben jelentkeznek a fent említett tünetek. A viszketés pedig az allergiára jellemző, nem pedig a megfázásra. Olyanok is vannak, akiknél mindez köhögéssel, nehézkes légzéssel párosul, ezek már bonyolultabb klinikai képről árulkodik. Emellett más érdekes jelei is lehetnek a betegségnek. A parlagfű pollenjére érzékeny személyeknél a különféle friss gyümölcs- vagy zöldségfélék (a görögdinnye, a sárgadinnye, a banán, a kivi, az uborka) viszkető, égő érzést válthatnak ki a szájban. Ez azzal magyarázható, hogy a pollen és a friss gyümölcsök aminosav összetétele hasonló – mutatott rá a tüdőgyógyász-allergológus.
Ilyen tünetek esetén nem árt minél előbb orvoshoz fordulni, mégis sokan előbb a gyógyszertárba igyekeznek, és antihisztaminos készítményekkel kezelik magukat. A doktornő szerint ez is teljesen érthető, hiszen egyrészt az antihisztaminos készítmények enyhítik a panaszokat, másrészt a jelenlegi egészségügyi rendszer miatt sokat kellene várniuk a különböző allergiatesztekre, így inkább öngyógyításhoz folyamodnak. Hozzátette, ez nem csak Szerbiára, hanem más országokra is jellemző, egyes államokban még a páciensek még tőlünk is nehezebben jutnak hozzá allergológus szakorvosokhoz. Kiemelte, hogy semmiképpen se használjunk dekongesztív hatóanyagot tartalmazó orrcseppeket vagy orrsprayt, hiszen azok károsítják az orr nyálkahártyáját.
A kortikoszteroidokat tartalmazó orrsprayes gyógykezelést viszont kizárólag orvos írhatja fel. Ezek csökkentik az esetleges gyulladást. Sokaknál az ilyen összetételű készítmények félelmet idéznek elő, amely alaptalan, hiszen nagyon kis mennyiségben tartalmaznak hormonokat, viszont igen hatékonyak. A gyomnövény virágzása alatt ajánlatos végig használni, és pollenérzékenyek számára ez az időszak mindenféle további panasz nélkül elmúlhat.
A doktornő az immunoterápiát is ismertette. Jóval több időt igényel, a cseppekkel történő gyógykezelés 3-tól 5 évig is eltarthat, viszont nem csak, hogy a gyógyszerek használata csökkenthető, de más allergiás betegségek, sőt még az asztma kialakulása is megelőzhető.
– A terápia lényege, hogy az illetőnek cseppek formájában éppen azt adjuk, amire allergiás, és így a szervezet idővel ellenálló lesz. A terápiát a parlagfűszezon elmúltával kell megkezdeni, 45 napon keresztül minden nap kell alkalmazni, majd idővel elegendő a parlagfű pollenjét csak heti két alkalommal fogyasztani – tette hozzá.
A doktornő arra is kitért, hogy az allergiás reakciók a XXI. században elterjedt nem fertőző betegségek közé tartoznak. Ehhez jelentősen hozzájárult a mai korra jellemző felgyorsult életstílusunk.
– Számos elképzelésünk van arról, hogyan erősítsük az immunrendszert, azonban ezek a módszerek még az orvostudomány számára sem ismertek. Mindeközben arról megfeledkezünk, hogy elsősorban életstílusunkon kellene változtatnunk. Az alvás hiánya, a nem minőséges álom kulcsfontosságú. Az embernek szüksége van arra, hogy még éjfél előtt álomra hajtsa a fejét. Ezenkívül a fizikai aktivitás, a mozgás hiánya, valamint a helytelen táplálkozás is kihatással van az immunrendszer gyengülésére. Mindez a szervezetben pedig olyan védekező reakciókat vált ki, mint például az allergia – mondta beszélgetőtársunk.
