A második világháború utám eltulajdonított földterületek visszaszármaztatása 2018-ban veszi kezdetét – jelentette be Strahinja Sekulić a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség igazgatója. Ötszázezer euró a legmagasabb összeg, amennyit az egykori tulajdonos kaphat. Az elkobzott vagyont, amelyet földterület formájában nem lehet visszajuttatni, készpénzben fizeti ki az állam. A határozat kiadásának pillanatától kezdődően tizenkét éves lejáratú kötvénnyel, kétszázalékos éves kamattal megy végbe a kárpótlási folyamat – hangsúlyozta Strahinja Sekulić.
A kártalanítás összege nem lesz egyenlő a földterület eredeti értékével, sem a jelenlegi piaci árával – tette hozzá az ügynökség igazgatója.
– Az adóhivatal értékbecslési munkáját követően a szerb kormány határozza meg a szorzót, amely alapján kiszámolják a kártérítés összegét, szem előtt tartva azt a korábban meghozott törvényt, amely szerint kétmilliárd euró a vagyon-visszaszármaztatás keretösszege. Mindezt az állam jelenlegi gazdasági helyzetéhez mérten határozták meg – mondta Sekulić.
Eddig 76 ezer vagyon-visszaszármaztatásról szóló kérvényt adtak át az elvett ingatlanok örökösei. A benyújtott kérvények 62 százaléka került feldolgozásra, közöttük mintegy ezer azon kérvények száma, amelyek esetében készpénzben fizették ki a kártérítést.
Jövőre a benyújtott érvényes kérvények száma alapján a jogerős ítéletekkel rendelkező polgárok 25–30 százaléka fogja megkapni a neki járó kárpótlást.
Újságírói kérdésre, hogy kik kapják meg a legnagyobb összegű kártérítéseket, Sekulić azt válaszolta, hogy, Szerbia egykor nem rendelkezett annyira gazdag személyekkel, mint manapság. A hazai földterületek és gyárak jelentős részének birtokosai a Teokarević az Ilić, valamint a Savčić családok voltak.
A második világháború előtt a mintegy 350 ezer vajdasági német lakosság több mint 400 ezer hektár földterületet birtokolt. Mindebből csupán hatezer hektár került vissza egykori tulajdonosához, mivel többségük nem adta át az igénylésről szóló kérvényt – tette hozzá Sekulić.
Eddig mintegy négyezer irodahelyiség, több mint 700 lakás és 800 lakóépület került vissza az eredeti tulajdonosához. Az ügynökség igazgatója szerint 257 hektár megmunkálatlan építési telek, több mint négyezer hektár erdő, valamint 17 ezer hektár mezőgazdasági földterület jutott vissza a régi gazdájához.
Az egyházközösségek a 2006. évi vagyon-visszajuttatási törvény alapján teljes mértékben visszakaphatták egykori tulajdonukat. Mivel a legkiterjedtebb egyház a pravoszláv, e hitközösség kapta a legnagyobb mértékű kárpótlást. Több mint 57 ezer mezőgazdasági földterület, 31.889 hektáron elterülő erdő, valamint 92 hektár építési telek került vissza az egyházhoz – mondta Sekulić.
Uroš Predić festőművész Mihajlo Pupin portréja szintén visszakerült a vallási közösséghez, amely korábban az idvori (torontáludvari) községháza falát díszítette.
