Királyhalom és Hajdújárás környéke gyümölcstermesztő vidék. Jelenleg zajlik az őszibarack-szüret, de a termelőknek már készülniük kell a közelgő almaszedésre. Az új termés tárolásához csomagolóanyagot, vagyis ládákat kell beszerezni, s lévén, hogy a termelők a termést nagyban csak ládástól tudják értékesíteni, minden évben új csomagolóanyagot kell beszerezniük. Annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan és miből készül a láda, mennyibe kerül és mekkora az igény rá a környéken, a királyhalmi Gavrić Promet ládagyárba látogattunk el.
A farönkök feldolgozásra várnak (Fotó: Paszterkó Erika)
Királyhalmán a mai ládagyár a régi Golden Pereš ládagyár utódja, 2010-ben vásárolta meg Marinko Gavrić, aki a királyhalmi ládagyáron kívül Futakon is üzemeltet egy ládagyárat. A jelenlegi tulajdonos eredetileg csak a munkagépeket szerette volna megvásárolni, azokat megjavítani, majd értékesíteni, azonban a mutatkozó igény miatt mégis a gyár újraindítása mellett döntött. Az előző tulajdonosoknak gond volt a nyersanyagbeszerzés, a magas árak miatt nem tudtak nyereségesen ládákat gyártani. A jelenlegi tulajdonos ötven dolgozót foglalkoztat, ezenkívül még tíz embernek tudna munkát biztosítani. A munkafolyamatról Berényi Róbert menedzser nyilatkozott lapunknak.
Futószalagon a „faszőnyeg” (Fotó: Paszterkó Erika)
– A tulajdonos a cég megvásárlása után engem bízott meg a menedzseri munkával. A napi célszám nyolcezer láda elkészítése nyolcórás munkaidőben. Abban az esetben, ha nincs elegendő nyersanyag előkészítve, akkor tovább maradunk, kicsit rá kell dolgozni, de általában kitermeljük a napi nyolcezer ládát. A láda anyaga ládagyártásra alkalmas nyárfa, egy olasz hibrid puhafa. Ami a nyersanyagot illeti, Szerbiából nagyon kevés háncsozásra alkalmas anyagot tudunk beszerezni, emiatt főként Magyarországról érkezik a nyersanyag. A láda sarkaihoz szükséges anyagot a Szerbia Erdei vállalattól vásároljuk, külön gép segítségével ezt az alkatrészt is méretre vágjuk. Miután megérkezik, a fa futószalagon eljut a szalagfűrészhez, ahol méretre vágjuk, a ládákhoz háromtól-három és fél milliméteres vastagságra gyaluljuk, a nagyságuk pedig 30×40 vagy 30×50 centiméter. Attól függően, hogy milyen gyümölcs kerül bele, beállítjuk a félautomata gépsort és indulhat a sorozatgyártás, a meggyesládák kisebbek, az almásládák pedig nagyobbak – magyarázta Berényi Róbert.
A menedzsertől többek között azt is megtudtuk, hogyan készül egy láda.
Még tíz ember számára lenne munkalehetőség (Fotó: Paszterkó Erika)
– A méretre szabott faanyagot egy gépi adagolóba helyezzük, az a megfelelő szelekcióval elkészíti a láda oldalait, majd pedig az úgynevezett varrás azaz a láda összeállítására kerül sor. A sorozatgyártásnak köszönhetően, ha a nyersanyag már elő volt készítve, óránként ezer ládával gyarapodik a raktárunk. Egy idényben kétezer köbméter fát dolgozunk fel. Télen palettát és box-palettát gyártunk, ebbe belefér akár öt-hatszáz kilogramm alma. Cégünk elsődleges célja az itteni termelők igényeivel összhangban megfelelő mennyiségű láda gyártása, de tekintettel arra, hogy a tulajdonosnak kiváló üzleti kapcsolatai vannak Szerbia-szerte, az értékesítés nem jelent gondot. Ami a ládákat illeti, jelenleg nincs várakozási lista, de ajánlatos időben megrendelni a nagyobb mennyiségeket. Vásárlóink a környékbeli termelők, áprilisban a meggyesládák gyártásával indul az idény, a meggyesládákat, több mint félmillió darabot, a magyar piacon értékesítjük. A meggyesládák alkalmasak a szilva tárolására is, júliustól pedig a normál méretű almásládák és a kétsoros almásládák gyártását kezdjük. A hűtőházak, amelyek külföldön értékesítik az almát, a kétsoros almásládákat preferálják, mert ezekben mutatósabb a gyümölcs – mondta Berényi Róbert.
A ládagyártásból fennmaradt hulladékot tüzelőanyagként értékesítik, előnyt élveznek a vásárolni szándékozó dolgozóik, a fennmaradt mennyiséget pedig szabad eladásban bárki megveheti. A különféle hulladéklécek köbmétere ezerötszáz dinár, a vastagabb favégeké kétezer-ötszáz, a fűrészporé pedig ötszáz dinár, a meggyesládákért darabonként negyven dinárt kell fizetni, a kétsoros almásláda ötvenöt, a háromsoros pedig hatvanhat dinárba kerül.
– A rendelkezésünkre álló ládamennyiség jelenleg elegendő, a box-palettákból azonban egyelőre nincs elég. Munkáshiány van, még legalább tíz munkásra lenne szükségünk, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz fordultunk munkaerő-igényléssel, de sajnos senki nem jelentkezett dolgozni. Lengyelországban vásárolt új gépeket a tulajdonos, egyelőre azonban még nincsenek beüzemelve, mert nincs felesleges ember, aki dolgozhatna az új gépeken – mondta a menedzser.
