Hivatalosan az Egyesült Államok óceániai külbirtokának nevezik, egy darabka Amerika, kicsiny sziget, amely a szavak háborújának középpontjába került: az alig több mint 540 négyzetkilométeres Guam világhíres lett azóta, hogy Észak-Korea rakétatámadással fenyegette meg.
Fotó: Beta/AP
Az esetlegesen felbocsátott észak-koreai ballisztikus rakéta 14 perc alatt el is érheti az Észak-Koreától 3500 kilométernyire fekvő Guamot.
A Csendes-óceán nyugati vidékein fekvő, hat kilométer széles sziget a Mariana-szigetvilág egyik tagja. Stratégiai fontosságú amerikai katonai támaszpont, ahol alig több, mint 160 ezer ember él. Annyian, mint az amerikai Középnyugat valamelyik kisvárosában.
Guam 1898 óta tartozik az Egyesült Államokhoz, a spanyol-amerikai háborúban szerezték meg Madridtól. Spanyolország 1668-ban gyarmatosította, több mint száz évvel azután, hogy Magellán felfedezte. Guam a Fülöp-szigetek felé tartó amerikai kereskedelmi hajók kikötője lett. A második világháborúban - 1941. decemberében - a császári Japán hadserege megtámadta és megszállta, s az Egyesült Államoknak csak 1944. nyarán, a híres guami csatában sikerült visszafoglalnia.
1950-ben az amerikai kongresszus törvényben rögzítette, hogy a sziget külbirtok. Ez azt jelenti, hogy nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik korlátozott hatalmú választott kormányzóval és kicsiny törvényhozással, valamint szavazati jog nélküli képviselőt küld a washingtoni kongresszus alsóházába, vagyis a képviselőházba. A guamiak nem fizetnek az Egyesült Államok adórendszere szerint megállapított jövedelmi adót és nem vehetnek részt az elnökválasztási folyamatban. Lakói - születési jogukból adódóan - amerikai állampolgárok. A lakosok 37 százaléka chamorro: ők a spanyolok, filippinók és mikronézek vegyes házasságaiból született őslakosok. Saját kultúrájuk és nyelvük van. A chamorro az angol mellett Guam hivatalos nyelve is.
Az Egyesült Államok parti őrséget és két katonai bázist működtet a szigeten: délen az 1898 óta meglévő Guami Tengerészeti bázist, északon pedig az Andersen légitámaszpontot, ahonnan a vietnami háborúban bevetésre indultak a B52-es bombázók. Jelenleg mintegy hétezer katona él Guamon, a helybéliek jó része az ő, illetve támaszpontjaik kiszolgálásából él. A sziget egészének védelmét a május elején Dél-Koreában hadrendbe állított THAAD típusú rakétavédelmi rendszer biztosítja.
A sziget gazdasága ugyan jórészt a hadsereg jelenlétére támaszkodik, de az elmúlt évtizedekben a turizmus is a megélhetés fő forrása lett. A guamiak egyharmada él a turisztikából. A sziget paradicsomi szépségűnek leírt tengerpartjai, szállodái, vámmentes portékákat kínáló boltjai tavaly több mint másfélmillió látogatót vonzottak, elsősorban Japánból és Dél-Koreából.
"Az élet az észak-koreai fenyegetés ellenére is folytatódik ebben a földi Paradicsomban" - nyilatkozott az AP amerikai hírügynökségnek Hagatnában, a fővárosban Josh Tyquengco, a guami turisztikai iroda igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen turista sem mondta le a foglalását.
Eddie Baza Calvo kormányzó a The New York Times című lap Guamra küldött tudósítójának csütörtökön azt mondta: a Washington és Phenjan közötti kemény szócsata ellenére sem emelték a riadókészültséget a szigeten. A kormányzó közleményt is kiadott, amelyben megnyugtatta mind a helybélieket, mind a turistákat, hogy nincs okuk aggodalomra, biztonságukat nem fenyegeti közvetlen veszély.
A The New York Timesnak nyilatkozott Madeleine Z. Bordallo képviselőasszony is. Ő azt hangsúlyozta, hogy az elhangzott fenyegetődzések "veszélyesek" és megnövelték a feszültséget a térségben. "Kim Dzsong Un vakmerő magatartását nem tűrhetjük" - fogalmazott az észak-koreai vezetőről, és sürgette Donald Trump amerikai elnököt, hogy vizsgálja meg a feszültség enyhítésének valamennyi békés, tárgyalásos lehetőségét.
