Egyre nagyobb gondot és gazdasági veszteséget okoz a hamisítás az EU számára. Ez derül ki legalábbis az Európai Bizottság legfrissebb éves jelentéséből, amelyet a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági ellenőrzésének eredményei alapján állított össze.
A probléma nem új keletű, hiszen az elmúlt évtizedben 80 százalékkal nőtt a hamis termékek forgalma a közösségen belül. A hamisítók tehát kitartóak és jól is járnak.
A működésük azonban komoly fejtörést okoz a hatóságoknak, mivel a szervezett bűnözés által előállított és forgalmazott hamisított termékek a szellemi tulajdonjogokhoz köthető uniós vállalkozások működését veszélyeztetik. Márpedig ezek a cégek az EU-ban megtermelt gazdasági javak 40 százalékát állítják elő csaknem 4700 milliárd euró értékben, miközben a munkahelyek több mint harmadát tartják fenn. Ez azt jelenti, hogy legalább 77-80 millió embernek biztosítanak megélhetést.
Nemcsak anyagi kárt okoz, de az innovációt is gyengíti, és majdnem kétmillió kis- és középvállalkozás túlélését veszélyezteti.
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok vámhatóságai tavaly több mint 41 millió tétel hamisított áru bejutását akadályozták meg az EU-ba. Az egységes vámövezet határainál feltartóztatott és lefoglalt áruk mennyisége 2 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Az elkobzott termékek összértéke meghaladta a 670 millió eurót.
Nem lehet azonban pontosan megállapítani, hogy valójában mekkora is az Unióba bekerült hamisított és kalóztermék értéke. Akadnak, akik úgy vélik, hogy az import 5-6 százaléka tartozhat ebbe a kategóriába, vagyis több mint évi százmilliárd euróról lehet szó. Mások óvatosabbak, s inkább ennek a felét valószínűsítik.
Az viszont bizonyított, hogy a hatóságok által megállított hamis áruk bő egyharmadát az egészségre és a fogyasztók testi épségére veszélyes gyógyszerek, élelmiszerek, játékok és elektromos háztartási cikkek alkotják.
A lefoglalt termékek többsége (24 százaléka) dohánytermék, elsősorban cigaretta. A többi gyanús áru aránya ennél jóval alacsonyabb, hiszen a második legnagyobb hamisított termékcsoport, vagyis a játékok aránya „csak” 17 százalék. A lista harmadik helyét az élelmiszerek foglalják el (a hamisítványok 13 százaléka tartozik ide), amelyeket a csomagolóanyagok követnek (12 százalék).
A hamisítványok többsége (csaknem 80 százaléka) Kínából érkezik. Egyes iparágakban azonban más ázsiai országok is a gyanús termékek jelentős gyártóközpontjává váltak.
A hamis cigaretta nagy része tavaly például Vietnamból és Pakisztánból származott, a pancsolt szeszes italok Szingapúrból, a feketén gyártott „márkás” ruházati kiegészítők pedig Iránból érkeztek. A gyógyszerek törvénytelen gyártásában indiai cégeké a vezető szerep.
Az EU határain lefoglalt áruk nem jutottak el a piacra. A nyilvántartásba vétel után mintegy 90 százalékukat ugyanis megsemmisítették, a szállítók és a tiltott üzletelésben résztvevők ellen pedig szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményeztek.
