2024. április 26., péntek

Félhetünk a szúnyogoktól, de minek?

Az emberfia sok mindentől fél a mindennapokban. Különösen, ha ezt a félelmet egyesek okkal vagy oktalanul, de különféle módon gerjesztik a médiumokon és az interneten. Lehet ugyan mindennap rettegni a klímaváltozás katasztrofális következményeitől, a Földbe esetlegesen becsapódó kisbolygó világméretű pusztításától vagy éppen a fertőzött szúnyogok csípésétől. De minek? Értelmetlen. Ezeket a jelenségeket megelőzni vagy elhárítani többnyire nagyon nehéz vagy egyszerűen lehetetlen, illetve teljesen szükségtelen, mert többnyire csak szenzációhajhászásról vagy alaptalan pánikkeltésről van szó. A pánik és a nagy hírverés pedig egyeseknek jó, mert akkor az ember nem a saját dolgával és életkörülményeivel törődik, hiszen életerejét felemésztik a félelmek, ahelyett hogy az élet szép és fontos dolgaival foglalkozna és kikövetelné magának azt, ami megilleti.

A szúnyogok minden nyáron téma a médiumokban. Vagy azért, mert nagyon elszaporodtak és megkeserítik az emberek mindennapjait. Vagy mert a fertőzött szúnyogok különféle trópusi betegségeket terjesztenek. Lehet, hogy velem van a baj, de a fertőzött szúnyogokról szóló hírek többnyire azt a képzetet keltik bennem, mintha ez a vajdasági rónán is olyan nagy gondot okozna, és a járványveszély fenyegetettsége már-már a teljesítőképessége határára sodorja a honi egészségügyet. Bár az kétségtelen, hogy szúnyogok terjesztenek olyan trópusi betegségeket, mint a malária, a nyugat-nílusi és a zikaláz. Továbbá a világban fellelhető 3000 szúnyogfajta közül az említett betegséget terjesztő, mindhárom vérszívó megtalálható vidékünkön is. Ennek ellenére nem kell kétségbe esni, mert a szakemberek szerint, ha jelen is vannak ezek a szúnyogok, csak nagyon ritkán okoznak megbetegedést. Ahhoz, hogy az ilyen jellegű fertőzés a népességre veszélyt jelentsen, a betegek jelentősen nagy számára van szükség, illetve az adott szúnyogok nagy számú jelenlétére, és arra, hogy ne végezzenek szúnyogirtást. Vidékünkön fél évszázada sikerült kiirtani a maláriát, akkor sikerült az adott szúnyogfajta számát a minimálisra csökkenteni. Ezért a malária és a zikaláz is a trópusokról behurcolt betegségnek számít, Európában nincs jelen.

Tart-e a fertőzött szúnyogoktól?

Igen: 80 (45%)

Részben: 51 (28,6%)

Nem: 47 (26,4%)

A szakemberek szerint az utóbbi tíz évben Vajdaság területén tíz importált maláriamegbetegedést jegyeztek olyanoknál, akik a Francia Guineából, Nigériából, Sierra Leónéból, Gabonból, az Egyenlítői-Guineából, Szudánból, illetve Indiából tértek haza. Mostanság Vajdaságban, és az egész országban, csak behurcolt betegségként diagnosztizáltak maláriát azoknál, akik Ázsia, Afrika és Dél-Amerika valamelyik trópusi, vagy szubtrópusi államában jártak, ahol a malária helyi betegségnek számít. Ezért, ha valaki a trópusokra utazik, ne lepődjön meg, ha maláriás lesz. Hiszen tudjuk, aki a tűzzel játszik, az könnyen megégeti magát. Akárcsak a Zika-vírus esetében, amely azokra jelent veszélyt, akik rendszeres résztvevői a nemzetközi közlekedésnek, és olyan államokban járnak, ahol ez a betegség meghonosodott. A Zika-vírus 2007 és 2014 között 67 államban honosodott meg a világon, de nincs köztük egyetlen európai ország sem.

A nyugati-nílusi láz viszont 2012 óta megjelent nálunk, és azóta minden évben regisztrálják embereknél, állatoknál és szúnyogoknál is Vajdaságban. Mégsem kell kétségbe esni, mert a szakemberek szerint az egészséges immunrendszerrel rendelkezők 80 százaléka tünetmentesen vészeli át ezt a betegséget, a fertőzöttek 20 százalékánál pedig legtöbbször 5 napon belül elmúlnak a tünetek. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy egyébként sem lehet a tünetek alapján megkülönböztetni, hogy egyszerű megfázásról, vagy a nyugat-nílusi lázról, esetleg a zikaláz enyhe fertőzéséről van-e szó. A tartomány területén egyébként 2012-től 2016 augusztusáig összesen 140 esetben regisztrálták a nyugat-nílusi láz jelenlétét, amely 21 esetben halálos kimenetelű volt. Ha ezt a számadatot összehasonlítjuk a közúti balesetekben elhalálozottak éves számával, ami ennek a többszöröse a szerbiai utakon, akkor talán a közúti közlekedéstől sokkal jobban kellene rettegnünk. És mégsem tesszük. Akkor miért is félünk a szúnyogoktól?