2024. április 26., péntek

Erősebb és fejlettebb kisebbségvédelem

Hajnal Jenő: Számos olyan kérdés kerül megvitatásra, amelyet az alkotmánybíróság 2014 elején megkérdőjelezett – Branko Ružić államigazgatási miniszter fogadta a nemzeti tanácsok képviselőit

A legmagasabb szinten marad a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács munkája, hiszen továbbra is Ana Brnabić kormányfő fog elnökölni, így a jövőben a legrangosabb kisebbségi testület a legmagasabb szinten, a legilletékesebb minisztériumokkal tudja a felmerülő problémákat megbeszélni – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a nemzeti kisebbségek koordinációs testületének elnöklője tegnap Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszterrel, a nemzeti tanácsok képviselőivel és a koordinációs testület képviselőivel folytatott megbeszélést követően.

Az ülésen azokról a problémákról volt szó, amelyek a korábbi időszakban is aktuálisak voltak.

– Választások előtt állnak a nemzeti tanácsok, ebből adódóan a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása, a tájékoztatáshoz kapcsolódó stratégia kidolgozása és számos olyan feladat áll előttünk, amelyeket az év végéig vagy a jövő év elejéig el kell végeznünk. A nemzeti tanácsok finanszírozását is nyilvánvalóan meg kell oldania az államnak a választási évben – emelte ki Hajnal, majd folytatta: – Az ülésen koordinációs elnökként kiemeltem, hogy az oktatás területén mind az általános, mind a középiskolai hálónak a megőrzése, megerősítése az állandó gyermeklétszám-csökkenés ellenére is fontos a számunkra. Külön hangsúlyoztam mind a tájékoztatás, mind a kultúra területén azokat a mozzanatokat, amelyek elkerülhetetlenek ahhoz, hogy mind a 21 nemzeti kisebbségi tanács közössége úgy érezze, a nemzeti kisebbségvédelem fejlődik és erősödik. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem Szerbia érdeke is. Erről igyekezett a frissen kinevezett miniszter is meggyőzni bennünket, és az általa felvázolt tervek is erről szólnak. A jövőben ezek megvalósítása különösen az akcióterv fényében eredményes és sikeres lehet – mondta az MNT elnöke.

A koordinációs testület kezdeményezte, hogy a jövőben tematikus összejöveteleket szervezzenek, ahol az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén egy-egy témát járnának körül, hogy az ahhoz társuló törvények esetleges módosításának a szükségességére is rámutathassanak.

– A nemzeti tanácsok finanszírozása természetesen elkerülhetetlen kérdés. Bízunk abban, hogy a jövő évi állami költségvetésben az elmúlt években megszabott 245 millió dináros teljes támogatási keretet növelni fogják, és ilyenformán a kisebbségi alap is növekszik majd, ami a jövőben egy-egy tematikus pályázat kiírásakor sokkal eredményesebb lehet. Az idén ugyanis a tájékoztatás területén kiírt pályázaton mindössze 1,8 millió dinár állt rendelkezésre – emelte ki Hajnal Jenő.

Branko Ružić államigazgatási miniszter elmondta, a nemzeti tanácsok finanszírozása állandó téma. Különösen ebben az időszakban, amikor az állami költségvetés konszolidációja zajlik, és minden területen megtakarításra törekszik az állam. Mégis megpróbálnak majd az illetékes minisztériumokkal olyan megoldást találni, hogy megnövelhessék a nemzeti kisebbségek támogatására szánt összeget.

Beszámolójában a miniszter is a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó két törvény meghozatalát látta az egyik legfontosabb mozzanatnak, mint mondta, még az idén ősszel sor kerül rá. Szerinte ezek a törvények jelentősen megerősítik a nemzeti tanácsok státuszát, leegyszerűsítik majd a jövő évi nemzeti kisebbségi választásokat, ugyanakkor transzparensebbé teszik a kisebbségi tanácsok munkáját.

Az emberi és a kisebbségi jogokról szóló törvény már készen van, már csak az illetékes minisztériumnak kell a kormány elé terjesztenie, hogy annak megvitatása után parlamenti vitára kerüljön.

– A nemzeti tanácsokról szóló törvény azonban nemcsak a választások szempontjából fontos, hanem számos olyan kérdés kerül megvitatásra, és reméljük, talál megoldásra, amelyeket az alkotmánybíróság 2014 elején megkérdőjelezett. Most olyan új lehetőségek, formák fogalmazódnak meg, amelyek lényege az, hogy a nemzeti tanácsoknak végre megfelelő helyük legyen ebben a társadalomban, és ebből adódóan mind a finanszírozásuk, mind a működésük, mind pedig a hatáskörük olyan kontextusba kerül, ami szavatolja a minél eredményesebb kisebbségvédelmet – magyarázta Hajnal Jenő.