2024. április 26., péntek

A majdányi csoda

A majdányi Tromeđa gárdája a 11., utolsó előtti helyen zárta a Tisza Menti Liga 2016/2017-es idényét. A piciny, mindössze 170 lakosú észak-bánáti település focicsapata így is minden dicséretet megérdemel, az 1935-ben alapított klub ugyanis már hosszú évek óta megszakítás nélkül tagja a legalacsonyabb versenyfokozatnak, olyan időkben, amikor sokkal nagyobb településeken is gondot okoz egy labdarúgóklub működtetése, fenntartása. Ráadásul a Tromeđa mérkőzései igencsak szórakoztatóak, hiszen már évek óta a bánátiak összecsapásain születik a legtöbb gól a Tisza Menti Ligában. Így volt ez a most zárult idényben is, a majdányiak 24 bajnokiján 130 gólt láthattak a nézők, ami meccsenkénti 5,41-es gólátlagnak felel meg. Aki tehát gólokban gazdag focit szeretne látni, az a következő idényben látogasson ki a Tromeđa mérkőzéseire!

A Domonkos Zsolt és Döme László által irányított csapat nem kezdte rosszul a legutóbbi bajnokságot, a zöld-fehérek a 4. forduló után még veretlenek voltak, utána azonban egészen az őszi zárófordulóig nem sikerült pontot szerezniük, ami miatt a csapat visszacsúszott az utolsó előtti helyre. A tavaszi szezonban már jobban teljesítő Tromeđa együttese a bajnokság zárófordulójában Oromon lépett pályára, ahol Domonkos Lóránték 15 percnyi játék után már 2:0-ra vezettek Fehér és Homolya góljaival, a végéig azonban a hazai gárda fordítani tudott. A 3:2-es Šampion-győzelemmel zárult találkozó után a Tromeđa két zentai játékosával, Kálmán Krisztiánnal és Homolya Mihállyal beszélgettünk az elmúlt szezonról. Kálmán Krisztián édesapja a zentai Žitopromet csapatában játszott egykoron, így nem volt meglepő, hogy az ifjabb Kálmán is a labdarúgást választotta. A hórihorgas középhátvéd már tíz évvel ezelőtt is a Tromeđa tagja volt, majd azt követően szerepelt még az oromi és a tornyosi klubban is. Legnagyobb sikerét a tornyosi együttes tagjaként érte el, a piros-fehérekkel ugyanis bajnoki címet szerzett a Tisza Menti Ligában.

• Hogyan értékelnéd a most véget ért szezont?

– Felemásan. Pozitívumként tudnám kiemelni, hogy egy ilyen kis falunak, melynek mindössze 170 lakosa van, sikerül folyamatosan megteremtenie a lehetőséget a versenyeztetésre. A csapat megduplázta pontjainak számát az előző szezonhoz képest, ami sajnos a helyezésben nem mutatkozott meg, mert ugyanúgy utolsó előttiek lettünk, mint tavaly. Kis szerencsével több pontot is szerezhettünk volna, sokszor azonban játékosaink munkahelyi elfoglaltsága miatt tartalékosan voltunk kénytelen pályára lépni. Összességében elégedett vagyok a 2016/2017-es pontvadászattal, ennél a kis klubnál minden túlélt esztendő sikerként könyvelhető el.

• Melyik volt számodra az idény legemlékezetesebb mérkőzése?

– Egyértelműen a Horgos elleni hazai győzelem: 2:0-s félidő után 4:2-re vertük a bajnokcsapatot úgy, hogy már 3:0-ra is vezettünk. Azon a bajnokin megmutatkozott az a hihetetlen győzni akarás, amely a régi szép időkben jellemezte a Tromeđát.

• Kik voltak a majdányi csapat legjobbjai az elmúlt idényben?

– Két helybéli labdarúgót tudnék kiemelni. Az ifjú Papp Dávid a védelemben és a csatársorban is egyaránt jól teljesített, rutinos védőtársam, Domonkos Kornél pedig kőkemény, csupa szív játékával segítette a csapatot.

• A kis ligákban mindenki panaszkodik a játékvezetőkre. Mennyire voltál megelégedve a bíráskodással?

– A bíráskodás semmivel sem maradt el a tavalyitól. Túlnyomórészt korrekt játékvezetést tapasztaltunk, persze néhány alkalommal mi is vitattuk az ítéleteket, de ehhez tudni kell, hogy a Tisza Menti Ligában sok a fiatal, tapasztalatlan játékvezető, akiknek még sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy jól végezzék a feladatukat.

Az elmúlt idényben a majdányi gárda egyik legjobb góllövőjének Homolya Mihály bizonyult, aki kilencszer vette be az ellenfelek kapuját. Az Oromon is megfordult támadó két gólt rúgott a horgosi bajnokcsapatnak, a pontvadászat utolsó két játéknapján pedig háromszor volt eredményes.

• Góljaid közül melyikre voltál a legbüszkébb?

– A legemlékezetesebb a nagy rivális oroszlámosi Slavijának lőtt találat, amely ráadásul egy pontot is ért. De az első, büntetőből elért gólomra is büszke vagyok.

• Számodra melyik volt az idény legemlékezetesebb mérkőzése?

– Ha csak a lőtt gólok számát nézzük, akkor az egyik legjobban sikerült találkozóm a Horgos elleni hazai bajnoki volt, ahol kétszer is bevettem a bajnokcsapat kapuját. De meg kell említenem még a podlokányi Hajduk elleni „őrült” meccset is, melyet ugyan hazai környezetben 6:5 arányban elveszítettünk, ám akkor az első félidőben 1:4-es hátrányból is fel tudtunk állni, és a szünetig kiegyenlítettünk.