2021. április 18., vasárnap

Szeptemberre elkészül a nagyterem

Többfunkciós lesz a kelebiai Márton Áron Közösségi Ház

Lépten-nyomon arról olvashatunk, hallhatunk, hogy mennyien elmennek, elköltöznek, a falvaink kiürülnek. Kelebia ebből a szempontból egyáltalán nem tipikus vajdasági falu. A helybeliek azt mondják, innen nem mennek el a fiatalok, sőt a környékről is egyre többen költöznek be a határvárosba. Éppen ezért nem meglepő, hogy intézményt alapítanak, építik, szépítik környezetüket.

A 250 négyzetméteres épület a kelebiai magyar közösségnek épül (Gergely Árpád felvétele)
A 250 négyzetméteres épület a kelebiai magyar közösségnek épül (Gergely Árpád felvétele)

Mint mindenütt, ehhez, itt is kellett egy olyan ember, aki tudatosan építi a közösséget. Paskó Csaba atya, a templom plébánosa ilyen. 2011-ben hosszú idő után állandó plébánost kapott ez az aprócska falu. És Csaba atya azonnal megkezdte a templom szépítését, orgonát is szerzett, majd felújíttatta, most pedig kezdeményezésére és irányításával egy közösségi ház épül a templomkertben. Szükség van egy ekkora épületre, ugyanis mintegy 200 hittanosa van ennek a plébániának, és 2015-ben létrehozták a Gaál Ferenc Művelődési Egyesületet is, amelynek nincs székhelye, így az épülő Márton Áron-házban ez az egyesület is helyet kap majd.

Vajdasági szokás, hogy amint felkerül a tetőre az első gerenda, az ácsok májusfát tűznek ki a tető legmagasabb pontjára, hogy szerencse kísérje munkájukat, és a gazda is szerencsés legyen az elkészült épületben. Kelebián is így tettek az ácsok. Ottjártunkkor azonban a májusfát már nem találtuk, ugyanis az egyszintes épületen befejezték az ácsmunkát, és felkerült a cserép is a tetőre. Most az új épület első felének gerendáit szabdalták, festették az ácsok és segítőik.

A nagyterem szeptemberre elkészül (Gergely Árpád felvétele)
A nagyterem szeptemberre elkészül (Gergely Árpád felvétele)

A mintegy 250 négyzetméteres közösségi ház megépítését a magyar kormány támogatja. A tervek szerint a legnagyobb terem várhatóan szeptemberre elkészül, a többit meg talán az év végéig befejezik, tudtuk meg Paskó Csaba atyától. A bebútorozás, illetve a további építkezés pénzfüggő, akkor folytatják, ha lesz rá pénz. Mindenesetre a legnagyobb terem alkalmas lesz nemcsak a lelki gyakorlatos foglalkozásra, hanem különböző értekezletek, összejövetelek, gazdaképzések megtartására is. A művelődési egyesület tagjain túl az épületben helyet kap majd a Paskó atya konyhája néven ismert gasztronómiai tartalom is. A távlati célok között szerepel a vendéglátás is, amely Paskó atya konyhájára épülne.

Nem véletlenül kapta a közösségi ház a Márton Áron nevet. Paskó atya azt mondta, a névválasztással is üzenni szerettek volna.

– A magyarságot összetartó, az ifjúságot összetartó egyéniség volt ő. Közösségépítő ember volt. Egy hiteles ember. Azt hiszem, hogy nekünk, vajdaságiaknak is sokat üzen Márton Áron püspök. Ez adta az apropót, hogy Márton Áron legyen a névadója ennek a közösségi háznak – mondta a plébános.

A demográfusok szerint Vajdaságban csak a negatív születési arányszámok miatt naponta 31 magyarral van kevesebb. Kelebián több a keresztelő, mint a temetés. Ebben a faluban van egy egészséges megmaradási vágy, s ez intézmények létrehozásában, építkezésekben nyilvánul meg. A magyar kormány 150 ezer euróval támogatta a Márton Áron Közösségi Ház felépítését.